Budapest. Rövidebb távon kicsi az esélye, hogy egy nagy olajipari vállalat jöjjön létre Kelet-Közép-Európában a helyi olajtársaságokból, annak dacára, hogy a magyar Mol és az osztrák OMV ilyen stratégia jegyében bővíti érdekeltségi körét.
Marad a szétforgácsolt állapot
A Slovnaft látképe. A magyar Mol ugyan bekebelezte, ennek dacára még nem piacvezetőSomogyi Tibor felv. Térségünkben még egy ideig nem várható, hogy nagy olajipari cég jöjjön létre – mondta Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Mindezt arra alapozza, hogy jelenleg Lengyelországban, Horvátországban és Jugoszláviában még nem látszik, miként rendezik a helyi olajvállalatok helyzetét. Nemcsak a privatizáció bizonytalan. Az is, hogy kinek van tőkéje erre, s milyen célokat akar elérni. A régióban egy jelentős erőt képviselő közös vállalat kialakításában meghatározó szerepe a Mol mellett az osztrák OMV-nek lehet. Az osztrák cégnél azonban a közelmúltban lezajlott vezetőváltás után még nem egyértelmű a stratégia. Az új vezetés már annak is hangot adott, hogy elsősorban a meglévő érdekeltségeket kívánja nyereségesebbé tenni. Kérdéses, hogy az OMV a Mol-ban megszerzett 10 százaléknyi részvényével mihez kezd a jövőben. Török Bálint szerint a Mol esetében akár kedvező is lehet, hogy jelenleg a régióban még sehol sincs döntés. A Mol finanszírozási helyzete ugyanis nagyban függ a gázüzletág rendezésétől, ami idő-be telik. A Mol – vezetőinek nyilatkozata alapján – elsődlegesen Lengyelországban szeretne terjeszkedni. A közelmúltban megalakult új lengyel kormány elképzelései még nem ismeretesek. Egyelőre csak annyi biztos, hogy dolgoznak az új stratégián, de a határidőket nem sikerül betartani – mondta az elemző. Lengyelországban a gdanski finomító és a PKN olajtársaság egy részének privatizálását is meghirdették, de az eladásról döntés még nem született. Megfigyelők szerint az az elképzelés, hogy a két lengyel céget egyesítik, nem segítené a versenyt Lengyelországban, így megvalósulása kevésbé valószínű. Amennyiben azonban nemzeti kérdésként kezelik az ügyet, más a helyzet. Jugoszláviában a Beopetrol privatizációja is érdekes lehet a Mol és az OMV számára, azonban ott sem elképzelhetetlen, hogy végülis a szintén szerb Nis szerzi meg a tulajdont. Csehországban az Unipetrol privatizációja tavaly zárult le, ahol a kisebbik cseh cég, az Agrofert került ki győztesen. A cég finanszírozási gondjai miatt azonban az elemzők nem zárják ki, hogy kisebb részekben folytatódik az Unipetrol eladása. Horvátországban az INA vár eladásra, amelynek egyelőre úgy tűnik, 25 százalékát akarja horvát kormány értékesíteni. A feltételekről azonban még ott sem döntöttek, vagy legalábbis nem hozták nyilvánosságra. Egyedül az nyilvánvaló, hogy a szlovákiai Slovnaft a Mol tulajdonába kerül, azonban e felvásárlás ellenére sem állítható, hogy a magyar cég lépéselőnybe került a többi, a térségünkben tevékenykedő olajvállalathoz képest. (m, ú)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.