Már az euró az egyeduralkodó

A hét végén szinte már mindenütt euróval fizettekTASR-felvételMost már a kereskedők túlnyomó többsége is betartja azt a szabályt, amely szerint nemzeti valutából kizárólag euróban adhat vissza. Részben éppen emiatt azonban az övezethez tartozó országok többségében kisebb problémákat okoz, hogy a kisebb címletű euróbankjegyekből és egyes érmékből sok helyen még hiány van. Bizottsági tájékoztatás szerint ugyanakkor eddig ez sem akadályozta a normális kereskedelmi forgalmat. A tagországok mindenesetre külön intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy szombaton, a legforgalmasabb bevásárlási napon ne legyenek emiatt fennakadások. Egyidejűleg ismételten felhívták az állampolgárok figyelmét, hogy nemzeti valutájukból jelentősebb összegeket, illetve nagyobb címleteket inkább a bankokban váltsanak be, ne az üzletekben költsenek el.

Az eurókészpénz forgalomba hozatalát figyelő információs hálózat adatai szerint a hét végére az euróövezetben működő összesen mintegy 200 ezer készpénzkiadó automata 99 százalékát állították át, így a műveletnek ez a szakasza gyakorlatilag befejezettnek tekinthető. A készpénzkivételek száma az év első napjaiban mért rekordszintek után lassan csökkenni kezd, de még mindig magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Az átállás folyamatában a pénteki volt az első nap, amikor az övezet átlagát tekintve a készpénzfizetések többsége (55 százaléka) már euróban bonyolódott. Hollandiában és Görögországban az arány a 80 százalékot is meghaladja, hat tagországban (Ausztria, Finnország, ĺrország, Luxemburg, Németország és Portugália) 50 és 65, a többiben 25 és 50% között van. A várakozásokkal ellentétben a nagyobb címletű nemzeti valutákat általában nem a bankokban váltják be, hanem inkább az üzletekben költik el, miközben a bankokban többnyire kisebb összegeket váltanak be. Jórészt ennek tulajdonítható az a visszás helyzet, hogy a bankokban továbbra is hosszabbak a sorok a szokásosnál, az üzletekben viszont sok helyen hiány mutatkozik kisebb címletű euróbankjegyekből. Emiatt még az is előfordul, hogy a nagy bevásárlóközpontok pénztárosai kénytelenek nemzeti valutában visszaadni, a bankok pedig csak saját ügyfeleik nemzeti valutáját hajlandók beváltani.

Ausztriában a vártnál jóval gyorsabban halad az euróra való átállás: a készpénzes forgalom mintegy fele bonyolódik már euróban, arra számítanak, hogy ez jövő héten már 90 százalék lesz, s napi mintegy tíz milliárd schillingnyi készpénz áramlik vissza a bankokba, vagyis a régi pénz várhatóan két héten belül szinte teljesen eltűnik. A felmérések azt is kiderítették, hogy a január 1-i bevezetés óta javult az új pénz elfogadottsága: novemberben még 28 százalék volt ellene, mostanra azonban már csak 16 százalék ellenzi. A várakozásokkal ellentétben az idősebb emberek is azt állítják, hogy elég jól kiismerik már magukat az euróval, de minden korosztály arra panaszkodik, hogy zavarba ejtőek az euróban kiírt új árak.

Az átállás Németországban mérsékelt áremelkedést váltott ki, így nőttek az árak az élelmiszerboltokban és többe kerülnek egyes CD lemezek. A Focus című lap felmérése 130 termékre és szolgáltatásra terjedt ki Németország hat nagyvárosában. 20 százalékkal drágultak a gyümölcsök és 40 százalékkal egyes compact discek, de emelkedtek az árak az éttermekben, a susztereknél és a fodrászoknál, továbbá többe kerülnek a vasúti szolgáltatások. Árcsökkenés volt tapasztalható ugyanakkor a gyermekélelmiszerek és az üdítőitalok esetében.

Olaszország euróra való átállásában némi fennakadást okozott, hogy tegnap sztrájkba léptek a bankalkalmazottak. A tisztviselők érdekvédelmi szervezetei tegnapra egész napos sztrájkot hirdettek béremelési követéléseik alátámasztása érdekében, tovább így tiltakoznak az ellen, hogy a bankok úgymond alulértékelték az új valuta bevezetésével kapcsolatos hatásokat. Olaszországban, miként az euróra áttért másik 11 európai országban, hatalmas sorok alakultak ki a bankok és a postahivatalok előtt, hogy az emberek átválthassák pénzüket, miközben számos üzlet kifogyott a váltópénzekből. A banki dolgozók munkabeszüntetése miatt már hétfő kora reggel kevés volt a bankjegy a pénzkiadó automatáknál, és nem is működött mindegyik.

A franciák elsöprő többsége (88%) számára pozitív élmény jelentett az euróra való átállás, az új európai fizetőeszközzel szemben egy vasárnap közzétett felmérés tanúsága szerint csak a megkérdezettek 9%-a fogalmazott meg fenntartásokat, főként a 65 év felettiek korosztályából. Hivatalos várakozások szerint a franktól való lendületes megválás következtében a nemzeti valuta jóval a február 17-i határidő előtt el fog tűnni a pénzforgalomból. A hét utolsó munkanapján és szombaton a készpénzes vásárlások 50 százaléka már euróban bonyolódott. Az új európai pénznem január elsejei bevezetését követő napokban olyan tömeges volt az átváltási hajlandóság, hogy egyes bankok előtt hoszszú sorokban gyűltek fel a frankjuktól megszabadulni vágyó franciák. A frank jelentős visszaáramlására számítanak a szerdán kezdődő öthetes téli árleszállítás időpontjától. A franciák egyötöde a téli és nyárvégi kiárusításkor újítja fel ruhatárát és cipőkészletét, ezúttal azonban a tartós fogyasztási cikkek piacán is jelentős élénkülésre van kilátás.

Az euró bankjegyek és érmék január elsejei bevezetése egyelőre semmit sem változtatott a brit közvélemény álláspontján a közös valuta nagy-britanniai meghonosítását illetően – a legújabb közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagy része jelenleg még mindig nemmel szavazna, ha népszavazáson kellene véleményt mondania az euróhoz való brit csatlakozásról. Több vasárnapi brit lap által külön-külön végeztetett felmérés szerint a britek fele, kétharmada még megkérdőjelezi a közös valuta nagy-britanniai bevezetésének szükségességét. A News of the World brit bulvárlap által végzett közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek csak 31 százaléka mondana igent az euró meghonosítására, ha a kormány most tartana népszavazást a kérdésben.

A következő években erősödik az euró az év eleji bevezetés utáni bizalomnövekedés révén és egyes vezető német gazdaságkutató intézetek azt sem tartják kizártnak, hogy az európai gazdasági élénkülés hatására paritás alakul ki a közös európai valuta és a dollár között. A müncheni központú Ifo intézet elnöke szerint három éven belül jelentősen erősödik az euró árfolyama. Hans-Werner Sinn úgy vélte azonban, hogy a paritás elérése hosszabb időt vesz majd igénybe. Az RWI gazdaságkutató egyik vezető elemzője, Elke Schaefer-Jaeckel ennél derűlátóbb, mondván: 2003 végére az euró árfolyama erősebb lesz a dollárnál. (m, ú)