Az Európai Központi Bank az elmúlt időszakban hozott döntéseivel a feje tetejére állította a hitelpiacot.
Már a 0%-os hitelkamat sem elképzelhetetlen
Az Európai Központi Bank kamatpolitikájának és a pénzintézetek közötti konkurenciaharcnak köszönhetően meredek lejtőre kerültek a hitelkamatok. Az elemzők egy része már hónapokkal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy további csökkenés elképzelhetetlen, mára azonban többen már a 0%-os hitelkamatot sem tartják lázálomnak.
Szlovákiában elsőként a Szlovák Takarékpénztár faragta le a hitelkamatát az 1 százalékos lélektani határ alá még június végén, amit később a Tatra banka, az Unicredit, a ČSOB, az Általános Hitelbank (VÚB) és nemrég a Prima banka is követett.
„Az 1 százalékos lélektani határ átlépése a bankoknak több hónapot vett igénybe, amikor azonban ezt sikerült áttörni, akkor sem állt le a csökkenés. Épp ellenkezőleg, már júliusban két látványos kamatvágásra is sor került”
– nyilatkozta Marián Búlik, az OVB Allfinanz elemzője.
Jegybanki ösztönzés
Búlik szerint a hitelkamatok csökkenése mögött egyértelműen az Európai Központi Bank kamatpolitikája áll, amely az eurózónás alapkamatot 0 százalékra csökkentette, a kereskedelmi bankoknak pedig már fizetniük kell azért, ha a pénzt az Európai Központi Banknál szeretnék elhelyezni, ugyanis a betéti rendelkezésre állás kamatlába, vagyis az a kamat, amelyet a bankok a központi banknál elhelyezett forrásaik után kapnak, már mínuszban van.
„A bankoknak ezért megéri minél nagyobb összeget fordítani a hitelfolyósításra, a hitelpiacon azonban emiatt egyre kiélezettebb a konkurenciaharc, ami a hitelkamatok folyamatos csökkenéséhez vezet. Az elkövetkező időszakban így további esésre számíthatunk, és ma már azt sem tartom kizártnak, hogy a jelzáloghitelek kamatszintje elérheti akár a 0 százalékot is”
– tette hozzá Búlik.
„A csökkenő kamatok miatt a bankoknak folyamatosan zsugorodnak a bevételeik, amit a hitelezés felfuttatásával szeretnének kompenzálni. Ráadásul, a pénzintézeteknek még az ilyen alacsony kamatokkal is jobban megéri kölcsönözni, mint ha az Európai Központi Banknál helyeznék el a pénzüket, hiszen a negatív kamatok miatt ez esetben hatalmas összegeket veszítenének” – mondta Maroš Ovčarik, a Finančný kompas pénzügyi portál elemzője. Szerinte az sem kizárt, hogy az elkövetkező időszakban még több bank közelíti majd a jelzáloghitelek kamatait a fél százalékos szinthez. „A bankok természetesen igyekeznek a kamatcsökkentésből is kihozni a maximumot. Míg egyesek az alacsonyabb kamatot nem kötik feltételekhez, másoknál ehhez olyan járulékos szolgáltatásokat is igénybe kell vennie az ügyfélnek, amelyek busás bevételt jelentenek a pénzintézeteknek” – vallja Ovčarik.
Csökkenő kamatok
- Elsőként a Szlovák Takarékpénztár faragta le a hitelkamatát az 1%-os lélektani határ alá még június végén, amit a Tatra banka, az Unicredit, a ČSOB, a VÚB és a Prima banka is követett.
- A hitelkamatok csökkenése mögött az Európai Központi Bank kamatpolitikája áll.
Történelmi mélypont
Amiben az elemzők többsége egyetért, az az, hogy a jelzáloghitelek ilyen látványos kamatcsökkenésére, mint amilyennek az elmúlt időszakban lehettünk tanúi, Szlovákia történetében még soha nem volt példa. „A jelenlegi helyzetben már szinte minden banki ügyfélnek megéri átgondolnia, hogy a korábban, magasabb kamatozással felvett hitelét nem éri-e meg kiváltani egy új, lényegesen alacsonyabb kamatozású adósságrendező kölcsönnel. Banki ügyfelek ezreinek érné meg a váltás, amivel a pénzintézetek is tisztában vannak, így egyre kedvezőbb ajánlatokkal próbálják magukhoz csalogatni a versenytársaik ügyfeleit. Ez pedig oda vezethet, hogy az elkövetkező időszakban a nullához közelíthet a jelzáloghitelek kamatszintje” – mondta el Búlik. Szerinte a nagy kérdés azonban az, hogy a szlovákiai bankok meddig hajlandók elmenni, vagyis mi számít annak a határnak, amely alatt már nem éri meg számukra a hitelnyújtás.
Banki különadó
A kamatok jövőbeni alakulását befolyásolhatják a kormány banki különadóval kapcsolatos tervei is. A különadó a bankok nyereségének már most a 20 százalékát viszi el, a kormány ugyanakkor már jövőre megduplázná a különadó kulcsát, ami hatalmas érvágást jelentene a pénzintézeteknek. Búlik szerint a bankok ugyan azzal fenyegetnek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kormány döntése miatt, kérdéses azonban, hogy sikerrel járnak-e. Márpedig, ha a bankadó még több forrást vesz majd el a pénzintézetektől, ezek ezt a banki díjak további növelésével lesznek kénytelenek pótolni.
(mi, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.