Magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok

Különös tekintettel arra, hogy Bajnai Gordon az Új Szó és a Sme szlovákiai napilapokban hétfőn közzétett írásában a szlovák-magyar találkozón megbeszélhető, konkrét intézkedéseket kezdeményezett.
    Közös felelősséggel címmel megjelent írásában kölcsönös kötelezettségekkel, szigorú határidőkkel járó megegyezéseket javasolt. Közöttük a Komárom mellett az M1-esre kötő négysávos Duna-híd és az Ipoly-híd megépítését, a Kassa-Miskolc útvonal átadási időpontjának és az energetikai kapcsolódási pontok beruházási tételeinek meghatározását, illetve azt, hogy erősítsék a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolatokat, és tegyék a munkanélküliség sújtotta határ menti térségek fejlesztését prioritássá.
    Magyarország Szlovákiával bonyolított árukereskedelme évről évre a nemzetgazdasági átlagot meghaladó ütemben bővült, 2008-2009-ben azonban a gazdasági válság miatt csökkent az áruforgalom az előző évhez képest. A KSH adatai szerint az idén az első félévben a Szlovákiából érkező import 1,17 milliárd eurót tett ki, 8,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az export ebben az időszakban 1,346 milliárd euró volt, 18 százalékkal esett vissza, az egyenleg 229 millió eurót ért el. A csökkenés üteme azonban jóval alatta marad Magyarország euróban számított teljes félévi  25,5 százalékos  export és 30.4 százalék   import visszaesésének.
    A Szlovákiába irányuló kivitel legnagyobb hányadát, 55 százalékát az első félévben a gépek és berendezések adták, értékük 1,1 százalékkal csökkent 2008 első félévéhez képest. A mintegy 27 százalékot képviselő feldolgozott termékek exportja 35 százalékkal esett vissza, a csupán 2 százalékot képviselő nyersanyagoké azonban 22,1 százalékkal nőtt. Az összkivitel 9 százalékát elérő energiahordozók exportja 65,6 százalékkal csökkent egy év alatt.
    A Szlovákiából érkező behozatal legnagyobb hányadát, 41 százalékát a feldolgozott termékek adták, értékük az idén 15,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Legnagyobb mértékben, 57,6 százalékkal a nyersanyagok behozatala esett. A 25,6 százalékot kitevő gépek és berendezések importja azonban 13,5 százalékkal nőtt.
    Az ITD Hungary összesítése szerint az elmúlt években a magyar export bővülését elsősorban a gépipari - a szlovákiai járműipari nagyberuházásoknak köszönhetően azon belül is elsősorban az autóipari, s az utóbbi időben a vegyipari ágazat területén is megugró - beszállításbővülés, továbbá a szlovákiai reálbérek növekedéséből adódó vásárlóerő-növekedés és a kis- és középvállalkozások aktív piaci jelenléte generálta.
    A magyar tőkeexport nagyságrendekkel magasabb a szlováknál. A magyar nagyvállalatok regionális beruházásainak meghatározó jelentősége mellett a magyar kis- és középvállalkozások számára Szlovákia 2000 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti. A tőkekihelyezés az esetek döntő többségében áru- és szolgáltatás exporthoz kapcsolódik.
    Az MNB legfrissebb adatai szerint 2007. év végén a szlovák működőtőke-állomány magyarországi állománya 36,6 millió euróra emelkedett a megelőző évi 14,7 millió euróról. A magyar működőtőke-állomány Szlovákiában pedig 2,8 milliárd euróra emelkedtek 2,53 milliárd euróról.
    Az utóbbi években nőtt a mikro-, kis-, és középvállalatok érdeklődése is, több mint 8.000 vállalatnak van valamilyen szlovákiai érdekeltsége.
    A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2007 végén a Szlovákiában befektetett működőtőke állományát tekintve Magyarország az 5. legnagyobb befektető volt, 6,6 százalékos részaránnyal.
    A legjelentősebb, magyarországi cégek tulajdonában lévő szlovák vállalatok között van a Slovnaft (MOL), Pöstyényi fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung SK, az OTP Banka Slovensko (OTP), Ekomil (E.ON H), illetve az EGIS Slovakia.
    A külpiaci képviselet által gyűjtött információk alapján a szlovák FDI-állomány mintegy 300 millió euró volt 2007-ben, s közel 400 vállalat működött elsősorban a szolgáltatások és a kereskedelem területén.