Látszólag szegényebbek

Az euró bevezetésekor komoly pszichológiai hatásokra is fel kell készülni. Közgazdászok ugyanis attól félnek, hogy az új pénz, mivel teljesen más nominális értékekkel jár az élet minden területén (árak, bérek), eleinte elbizonytalanítja majd a lakosságot, így a vásárlási kedv is mérséklődni fog. Ráadásul éppen akkor, amikor az európai gazdaság amúgy is nagy bajban van, és szükséges lenne, hogy a lakossági fogyasztás növekedése segítse a talpra állását. ĺrország kivételével ugyanis minden eurózónabeli tagállam lakossága ugyanabban az élményben lesz kénytelen osztozni: Németországtól kezdve (ahol egy euró kb. két márkát ér) Olaszországig (1936 líra) mindenhol kevesebb lesz számszakilag a fizetési borítékban. Paddy Miller, a barcelonai IESE tanszékvezetője szerint a spanyolok eleinte úgy fognak tekinteni az euróra, mint idegen pénzre. „Sok időt fog elvenni, amíg az emberek megbarátkoznak az új pénzzel. És amíg nem tudatosul bennük az euró értéke, addig óvatosabban fogják költeni is.” Sok görög például két-három 100 eurósban fogja megkapni ezentúl a fizetését, szemben a korábbi 5 és 10 ezer drachmás bankjegyekkel. A vékonyka boríték pedig sokak számára nagy sokk lesz, szegényebbnek fogják magukat érezni, és jobban spórolnak majd. Az emberek nagy része éppen ezért minél kisebb értékű bankjegyekben kéri majd ki fizetését. Olaszországban azonban, ahol a legnagyobb eltérésre kell felkészülni, más véleményen vannak a szakértők. A lakosság korábban milliókban és tízmilliókban gondolkodott, most pedig átáll tízes és százas nagyságrendre. „Ez pedig azt az érzetet fogja kelteni az emberekben, hogy kevesebb pénzt költenek el – vélekedik Gianluigi Mandruzzato, az Intesa-BCI közgazdásza –, így akár nagy robbanás is várható a költekezés terén.” (Fnet)