Korszerűbb arculat, drágább szolgáltatás

Szlovákia bankrendszere tavaly együttesen 12,5 milliárd korona nyereséget könyvelt el, ez 38 százalékkal több, mint a szintén sikeresnek számító 2001-ben. A jó mutató a fellendülésben levő gazdaság mellett annak köszönhető, hogy a hazai pénzintézetek a Postabankon és a Banka Slovakián kívül (ez utóbbit rövidesen az osztrák Meinl Bank veszi meg) már külföldi, egyértelműen tőkeerős tulajdonos kezébe kerültek. Tavaly a Szlovákiában tevékenykedő pénzintézetek közül a Szlovák Takarékpénztár mutatta ki a legnagyobb profitot (3,5 milliárd korona), az UniBanka és az Istrobanka könyvelhette el a legnagyobb relatív javulást és a Postabank pedig kikerült a veszteséges zónából. Egyedül az OTP Banka Slovensko volt veszteséges. Ennek oka a tavalyi bankkonszolidáció, az előd, vagyis az IRB veszteséges ügyleteinek leírása, ám ebben az évben a magyar tulajdonban levő pénzintézet is nyereséget prognosztizál.

Bankpiacunk érdekessége, hogy a nyereség meghatározó része már nem a kamatokból ered, hanem a pénzintézetek által nyújtott szolgáltatásokból (a számlák kezelése, pénzügyi műveletek, értékpapír-kereskedés, államkötvények kamatai). Ez a folyamat azért figyelemre méltó, mert az ügyfeleknek a tartósan alacsony betéti kamatok mellett arra kell felkészülniük, hogy a banki szolgáltatások a jövőben folyamatosan, legalábbis egy bizonyos szintig drágulni fognak. A trend oka több tényezővel is magyarázható. Egyrészt az új tulajdonosok a hatalmas befektetésük gyorsabb megtérülését várják a különböző kezelési költségek, pótlékok, lefogások emeléséből, másrészt a bankok visszaélnek a polgárok konzervatív magatartásával, vagyis azzal, hogy hiába drágítják szolgáltatásaikat, akkor is hűek maradnak pénzintézetükhöz. Végezetül az áremeléssel azt szeretnék elérni, hogy a kliensek ne látogassák minden apró-cseprő ügyeikkel a fiókokat, kirendeltségeket, hanem telefonon vagy interneten (mobilbanking, internet banking) intézzék el folyó pénzügyi tranzakcióikat. A bankok árpolitikája napjainkban már azt eredményezi, hogy szolgáltatásaik – átszámítva a mi árainkra – kétszer, esetenként háromszor is drágábbak, mint Nyugat-Európában.

A dinamikussá vált szlovákiai bankok további ismérve az új lendületet kapott terjeszkedés, a fiókhálózat bővítése. Ez csupán azokra nem érvényes, amelyek már korábban sűrű országos lefedettséget értek el, mint például a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank (VÚB) és a Postabank. A felsoroltak esetében a hatékonyság növelése érdekében néhány fiók és kirendeltség bezárása sem kizárt. Ez, a VÚB példáját ismerve elég kockázatos is lehet, hiszen a Komáromi járásban végrehajtott fiókbezárásai indokolatlan pánikot váltottak ki. A bankok előzetes terveit ismerve az UniBanka az idén 10 új fiókot, a Tatra banka 15-öt, a HVB Bank 8-at nyit meg, s ezzel párhuzamosan mindegyik társaság növeli pozsonyi jelenlétét. Külön fejezetet érdemel az OTP Banka Slovensko, amely döntően Dél-Szlovákiában szélesíti ki hálózatát, a járási székhelyek mellett olyan kisebb településekre is gondolva, mint Somorja, Nagymegyer és Párkány. Végezetül az új trendekről szólva nem mellékes tény: a bankok a nagy bevásárlóközpontokat különösen kedvelik, erről főleg a pozsonyiak és a kassaiak győződhetnek meg. E helyeken nem ritka a fiókok 12 órás nyitva tartása sem, bár egyre gyakoribb, hogy a meghosszabbított nyitva tartás az üzletközpontokon kívüli fiókokra is érvényes.