Íme, a világ legdrágább városai

A lista kirívó sajátossága, hogy a két legnagyobb brit pénzügyi-üzleti központ, London és Manchester egyaránt hatalmasat zuhant az elmúlt egy évben, mivel a font jelentően gyengült a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazás óta. 

Az EIU 160 termékből összerakott áru- és szolgáltatáskosár átlagárának kiszámításával állítja össze éves listáját a világ nagyvárosainak dollárban mért megélhetési költségeiről. Az összehasonlítás alapja 100-as megélhetési mutatóval hagyományosan New York.     

Zürich a legdrágább európai város

Az idei felmérés szerint a 133 várost tartalmazó listán megőrizte negyedik éve tartott első helyét Szingapúr, amelynek New Yorkhoz mért költségindexe 120.

A felső tízes mezőnyben szerepel Szingapúr mögött Hongkong, Zürich, Tokió, Oszaka, Szöul, Párizs, Genf, New York és Koppenhága.

Az EIU elemzői kiemelik, hogy a legmeredekebben Manchester költségindexe zuhant, miután a font jelentősen gyengült azóta, hogy a tavaly júniusi EU-népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre voksolt. Az angliai nagyváros 25 hellyel esett vissza, és jelenleg az 51. helyen szerepel, New York dollárban számolt átlagos megélhetési költségeinek 77 százalékával.

A brexit következtében London rendkívül olcsó lett

London, az első számú globális pénzügyi szolgáltatási központ - amely tavaly ilyenkor még a világ hatodik legdrágább városa volt - 18 hellyel a 24. helyre zuhant az idei EIU-költségrangsorban. A brit fővárosban jelenleg a New York-i dollárköltségek 89 százalékából meg lehet élni.

Az EIU elemzői hangsúlyozzák, hogy a dollárban számolt megélhetési költségek mércéjén London 20 éve nem volt ilyen olcsó.

Néhány héten belül ez a második olyan felmérés, amely jelzi, hogy a brexit-népszavazásból eredő fontgyengülés milyen drámai hatást gyakorol a külföldi üzletemberek londoni megélhetési költségeire.

A hónap elején a Savills londoni székhelyű globális ingatlanpiaci szolgáltató és tanácsadó csoport ismertette éves felmérését, kimutatva, hogy tavaly átlagosan 88 800 dollárba került a nemzetközi üzleti vállalkozásoknak egy-egy alkalmazottjuk londoni iroda- és lakásbérleti díja. 

A Savills hangsúlyozta, hogy 2014-ben ugyanezekre a költségekre a Londonban tevékenykedő nemzetközi vállalatoknak átlagosan 124 500 dollárt, 2015-ben 112 675 dollárt kellett fordítaniuk minden egyes alkalmazott után.

Mindezek alapján London, amely a tavaly ilyenkor összeállított globális költséglistán még az első helyen állt, a Savills új rangsorában két hellyel hátrébb szorulva már csak a harmadik helyre került.

Budapest csak a 108. 

Az Economist Intelligence Unit kedden bemutatott költséglistáján Budapest a 108. helyen áll, eggyel lejjebb tavalyi helyezésénél. A magyar főváros dollárban mért átlagos megélhetési költsége az EIU számításai szerint a New York-i szint 56 százaléka.

A kelet-európai EU-fővárosok közül a legolcsóbb - dollárban számolva - Bukarest, amely a 124. helyre került, két hellyel lejjebb, mint tavaly. Az EIU számításai szerint a román fővárosban a New York-i megélhetési költségek 47 százalékából ki lehet jönni.

A világ legolcsóbb városa - legalábbis a dollárban fizetett külföldiek számára - a kazahsztáni Almati, amely 38 százalékos költségindexével az utolsó, 133. helyre került az idei EIU-listán.