Idén a tavalyinál többet dolgozunk az államra

ÖSSZEFOGLALÓ

Az adófizetők szövetsége 1999 óta vizsgálja a lakosság adóterheit, a könnyebb érthetőség kedvéért vezették be az adószabadság napját. Minél inkább kitolódik a dátum, annál több pénzt visz el tőlünk az állam. A legalacsonyabb adóterhek ebből a szempontból 2008-ban voltak, amikor az adószabadság napja május 22-ére esett. Az adószabadság napjának a meghatározásánál a Hayek Alapítvány a közkiadások mértékét hasonlítja össze a bruttó hazai termékkel. Ezek szerint míg tavaly a megtermelt javak 41,68 százaléka vándorolt az államkasszába, idén a 41,71 százaléka, vagyis minden egyes megtermelt euróból az állam csaknem 42 centet vesz el. „Az idei enyhe romlás elsősorban a szlovák gazdasági növekedés lassulásával és a kormány megszorító intézkedéseivel magyarázható” – mondta el Tomáš Púchly, a Hayek Alapítvány elemzője.

A Hayek Alapítvány az egy alkalmazottra jutó átlagos adó- és járulékterhek alakulását is figyelemmel kíséri. E szerint idén egy átlagos alkalmazott minden egyes euróból, amiért megdolgozik, csak 48,97 centhez jut hozzá, a többit lefölözi az állam. Ez enyhe javulás az elmúlt évhez képest, (48,38 cent volt), de csak annak köszönhető, hogy a lakosság egyre jobban takarékoskodik. Mivel kevesebb árut vásárolunk, a fogyasztási és jövedéki adók formájában az állam is kevesebb pénzt vesz ki a zsebünkből. „Az alkalmazottak szempontjából a helyzet már régebben nem változik, vagyis az állam nagyjából a bevételeik felére teszi rá a kezét” – mondta Púchly.

A Szlovákiai Adófizetők Szövetsége (ZDPS) és a Hayek Alapítvány mellett az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet is évente kiszámolja az adószabadság napját, ez azonban későbbre esik. Míg tavaly például a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége és a Hayek Alapítvány szerint június 1-jére esett az adószabadság napja, az M. R. Štefánik Intézet szerint erre csak június 21-én került sor. A 20 napos eltérés oka, hogy a két elemzés más-más képletet használ az adószabadság napjának a kiszámításához. A Hayek Alapítvány a közkiadások mértékét hasonlítja össze a bruttó hazai össztermékkel, míg az M. R. Štefánik Intézet elemzésénél az uniós országok átlagos alkalmazottaira fordított, Ernst & Young könyvvizsgáló cég által közzétett bérköltségeket veszi alapul. A Štefánik Intézet elemzésének előnye, hogy azonos képletet használ az összes uniós állam számára. (mi)