Ideiglenes vízdíjszünet 2017-ig

SUSLA BÉLA

A kormány egy köbméter öntözővíz árát eredetileg egy centben határozta meg, amit a gazdáknak a jövő évtől kellett volna fizetniük. A köbméterenkénti egycentes vízdíj ugyan szimbolikusnak tűnhet, a valós kép a mezőgazdasági termelők körében azonban könyörtelen: éves viszonylatban akár több ezer euróval is nőttek volna a kiadásaik. Így nem csoda, hogy a kormány elképzelése hatalmas felháborodást váltott ki az őstermelők és érdekvédelmi szervezeteik körében. Hallatta hangját a Szlovákiai Agrárkamara (AKS), valamint a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) is.

„A vízdíjat jövő év elejétől kellett volna fizetniük a gazdáknak. Igaz, hogy a jelzett vízdíj első hallásra nem tűnik ijesztőnek, de ha alaposabban belegondolunk, hogy az egész év folyamán milyen mennyiségű vizet használ el az őstermelő, a valós kép már egészen mást mutat” – nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, az AKS elnöke. Szerinte a honi agrárvállalkozók 2012-ben például 21,4 millió köbméter vizet használtak el öntözéshez, így nem nehéz felmérni, hogy az intézkedés milyen hatással lenne az ágazatra.

Az ideiglenes vízdíjszünetről a parlament mezőgazdasági bizottságával folytattak megbeszélést a két kamara illetékesei. „A bizottság ígéretet tett arra, hogy 2016 utolsó napjáig a mezőgazdasági őstermelők nem fizetnek vízdíjat. Mindez azonban természetesen nem azt jelenti, hogy teljesen ingyenes számukra az öntözés. Az öntözőberendezések bérleti díja minden egyes hektárra vonatkoztatva három euró, a gazdáknak fizetniük kell az elhasznált áramért és a víz szállításáért is. Együttesen így köbméterenként 0,2 euróba kerül az öntözővíz” – magyarázza Mészáros Árpád, az AKS Dunaszerdahelyi Regionális Hivatalának elnöke. Szerinte a földművelésügyi minisztérium által jegyzett 168 ezer hektáron bérelt öntözőrendszerből csak 110 ezer hektáron üzemképesek a berendezések. Mivel többségében elavult rendszerekről van szó, javítanivaló jócskán akad. S a gazdáknak ügyelnünk kell arra is, hogy megőrizzék a csapokat, a vasat a lopásokkal szemben.

A vízdíj tervezett bevezetését fontolgatva a környezetvédelmi minisztérium többek között azzal érvelt, hogy az állam nem részesíthet előnyben semmilyen kiválasztott csoportot a vízhasználatnál. Ugyanakkor rámutatott, hogy a vízdíj bevezetése csak azokat érintette volna, akik egy évre lebontva több mint 15 ezer köbméternyi vizet használnak el öntözéshez, illetve a havi 1250 köbméteres fogyasztást túllépőket.

Szalay Mihály magángazda 980 hektárnyi területen folytat már több éve termelést, s ebből mintegy 560–570 hektáron tudja biztosítani az öntözést. „Fő növénykultúráim a burgonya és a vöröshagyma. A mai kiélezett versenyhelyzetben nem lehet eredményesen gazdálkodni állandó öntözés nélkül. Ha életbe lépett volna a kormány döntése a vízdíj bevezetéséről, az több tízezres pluszkiadást jelentett volna a költségvetésemben” – állítja a magyarbéli agrártermelő.