Globálisan gondolkodó gigász

A 85 ezer főt foglalkoztató, 12,2 milliárd barrel összesített olajtartalékkal rendelkező, a termelés mennyiségét tekintve pedig Oroszország második legnagyobb olajtársaságának számító Jukosz az utóbbi időszakban rendkívül látványos terjeszkedésbe kezdett: részesedést vásárolt a litván Mazeikiu Nafta finomítóban, amely ellenőrzi a regionális olajvezetékek hálózatát, továbbá a Balti-tenger partján a Butinges terminált; az orosz cég a kelet-szibériai olajmezőkből Kínába vezető új kőolajvezeték megépítésének fő megvalósítója, amely a feltételezések szerint 2005-ben 20 millió tonna kőolaj szállítását teszi lehetővé; továbbá stratégiai partnerséget kötött az amerikai Marathon Oil társasággal. Az orosz olajkitermelés 15%-át adó Jukosz, amely az idén 56,5 millió tonna termeléssel számol, egyben a magyar MOL finomító hosszú évekre visszanyúló partnerének számít, amelynek teljes olajszükséglete közel 70%-át szállítja. Emellett a társaság tavaly mintegy 22 millió tonna olajat szállított Európába. A Jukosz 2000-es összesített forgalma 9,8 milliárd dollárra rúgott, nettó nyeresége 3,3 milliárd dollár körül mozgott. Az iménti felsorolásból is kitűnik, hogy az orosz vállalatnak már szűknek bizonyul a hazai piac, ezért egyszerre több térség irányába tesz lépéseket. A Jukosz döntően a Balti-tenger és a Fekete-tenger kikötőin, illetve a Druzsba olajvezetéken keresztül juttatja el az energiahordozót az európai országokba, ezért van szüksége a litván (Mazeikiu Nafta finomító), a szlovák (Transpetrol olajszállító) és a horvát (Adria-vezeték, Omišajl olajterminál) olajvezetékekre és kikötőkre, miközben sikeresen kopogtat a világ legnépesebb piacának, a kínainak ajtaján. Visszatérve a Transpetrolhoz, az orosz érdeklődő e vezeték révén akar hozzáférni Jugoszlávia és a környező országok piacaihoz. Az olajtársaság szeretné kihasználni a Druzsba szlovákiai rendszere és az Adria kőolajvezeték közötti kapcsolatot, ami lehetővé tenné évi 4,5 millió tonna kőolaj szállítását a horvát Omišajl termináljába. Innen felmerül az olaj tankerekkel történő, további piacokra szállításának lehetősége. „Az oroszországi olajbányászat növekedésének egyedüli korlátja a piac, ezért érdeklődünk olyan infrastruktúrák iránt, amelyek lehetővé teszik, hogy olajunkat további piacokon is felkínálhassuk” – mondta Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz elnök-vezérigazgatója. „Minden olyan piacon fel akarunk bukkanni, ahol helytállhatunk” – válaszolt arra a kérdésre, amely arra irányult, vajon a Jukosz célja között szerepel-e a Szlovákiába és Csehországba irányuló olajszállítás, e két piacon ugyanis pillanatnyilag más olajvállalatok a szállítók. „A jelentős, 30 évre szóló bizonyított kőolajkészleteinkre, a kőolajiparban szerzett professzionális tapasztalatainkra, a nemzetközi piacokon kiépített kiterjedt pozícióinkra, társaságunk pénzügyi erejére és a szlovákiai olajszállítás fejlesztése iránti komoly szándékainkra alapozva bízunk abban, hogy a Transpetrol erős és megbízható stratégiai partnere leszünk” – vélekedett Hugo Erikssen, a Jukosz társaság nemzetközi kapcsolatokért felelős részlegének igazgatója. Hodorkovszkij szerint napjainkban megkezdődött a küzdelem az Északi-tenger lelőhelyeiről származó csökkenő olajszállítások nyújtotta lehetőségekért. A cégelnök úgy látja, hogy az európai olajpiacért az északi szállítók és az orosz cégek között folytatott versengésbe a Perzsa-öböl és Afrika szállítói is beszállnak. A Transpetrol privatizálásának szándéka akkor bukkant fel a Jukosznál, amikor az olajtermelés felfuttatásának tervét megfogalmazták. „Tekintettel a növekvő orosz olajkitermelésre, mintegy három évvel ezelőtt elhatároztuk az olajszállító hálózatok nyugati irányú fejlesztését” – állapította meg Nyikolaj Bihkov, a Jukosz csúcsvezetésének tagja. A Balkán és további országok piacaira történő belépésével az orosz cég vevőket szeretne biztosítani felfutó olajkitermelésének, amely 2005-ben már 75 és 80 millió tonna között alakulhat. Ha a Jukosz nyerné a Transpetrol részleges privatizálására kiírt versenypályázatot, akkor a Balkánt megcélzó terjeszkedésének köszönhetően bizonyosan növelné a Druzsba olajvezeték kihasználtságát, amely tavaly 9,273 millió tonna kőolaj szállítása mellett mindössze 44 százalékos volt. (shz)