Feldarabolják a renitens cégeket?

A Microsoftnak sohasem esett meg a szíve a riválisai láttán, könyörtelen marketingpolitikájával szinte mindenkit félresöpör. Túlsúlya a szoftverpiacon olyannyira nyomasztóvá vált, hogy már több ízben komolyan felmerült, Bill Gates milliárdos társaságát fel kellene darabolni. TASR-felvételA kormányban az MKP megvétózta az azóta lemondott Ľudovít Kaník munka- és szociálisügyi miniszter által előterjesztett, a társaságok kényszerű szétdarabolását célzó anyagot, ennek dacára a kabinet megbízta a versenyhivatalt a cégek felosztását vizsgáló hatástanulmány kidolgozásával. Ilyen jogszabálya egyébként egyetlen uniós államnak sincs. A pénzügyminiszter a gazdasági miniszterek tanácsának ülése után jelentette be: a kabinet mérlegelte, hogyan lehetne harcolni azon vállalatok ellen, melyek visszaélnek domináns helyzetükkel, s állandóan emelik az áraikat. Megelőző hatása lehetne például egy olyan törvénynek, mely lehetővé tenné az ilyen cégek feldarabolását. Ilyesmire az Amerikai Egyesült Államokban is volt példa, például a kapitalizmus hőskorában a Rockefeller vezette Standard Oil olajtársaságot, az 1980-as években pedig az ITT telefontársaságot darabolták fel. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint a jogszabályt a gazdasági versenyhivatalnak kellene kidolgoznia.

Ezen felbuzdulva Ľudovít Kaník szociálisügyi miniszter még távozása előtt előterjesztett egy dokumentumot az energiaárak csökkentését célzó intézkedésekről, s javasolta, a versenyhivatalt bízzák meg a szükséges törvény előkészítésével november 15-éig. Az MKP megvétózta a dolgot, mert az volt a benyomása: Kaník amatőr anyagot terjesztett elő. Ennek oka valószínűleg az, hogy aznap reggel jelentette be lemondását, s csak összecsapta jelentését. A mindössze hatsoros dokumentum csak azt mondja ki, hogy a piaci helyzetet strukturális intézkedésekkel kell erősíteni. Az MKP hiányolta a megfelelő összehasonlító és háttérelemzést. Azonban a tárcavezetők később visszatértek a témára, s megbízták a versenyhivatalt a szükséges hatástanulmány elkészítésével. A miniszterek csak ennek ismeretében döntik el, elindítsák-e a beharangozott törvényalkotási folyamatot.

Gyurovszky László régiófejlesztési miniszternek első ránézésre nem igazán tetszik a dolog. „Hol van ilyen törvény? Az Európai Unióban sehol, Európában pedig csak két államban: Albániában és Romániában. Ott is csak 1911-ben és 1984-ben alkalmazták egy-egy alkalommal, s akkor sem olyan esetekben, amikor domináns szerepe, hanem monopóliuma volt valakinek a piacon. A kettő pedig igencsak eltér egymástól. Ott, ahol természetes monopólium van, létezik egy szabályozóhivatal is, a másik esetben pedig a versenyhivatal az illetékes, vagyis két különböző kategóriáról van szó. A Kaník által benyújtott javaslat ezt egyáltalán nem vette figyelembe, ezért vétóztuk meg” – mondta lapunknak Gyurovszky. Egyesek szerint a cégfeldarabolást lehetővé tevő koncepció valójában a Slovnaft ellen irányul, amelyre a pénzügyminisztérium az olajtársaság fellebbezését követően újra súlyos pénzbírságot mért ki. (sza)