Duplán adóznánk a lakások után

Ingatlanadót eddig is kellett fizetnie minden ingatlantulajdonosnak, csak az így befizetett összeg kizárólag a helyi önkormányzat kasszáját gyarapította. Pozsony például évente mintegy 26 millió eurós bevételre tesz szert az ingatlanadóból, ami a főváros bevételeinek 10%-át teszi ki. Hasonló aránnyal számolhatunk a többi település esetében is.

A Fico-kabinet figyelmét most, hogy minimum 1,5 milliárd eurót kell előteremtenie ahhoz, hogy teljesítse a jövő évi 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt, az ingatlanadó sem kerülhette el. Mivel az önkormányzatoktól mégsem vehetik el az egyik legfontosabb bevételi forrásukat, a pénzügyminisztérium új ötlettel állt elő: legyen kétféle ingatlanadó. Az egyiket így továbbra is az önkormányzatnak fizetnék, a másik – amellyel a kormány által luxusingatlanoknak minősített lakások és házak tulajdonosait terhelnék – pedig az államkassza bevételeit gyarapítaná. A pénzügy már ki is számította, hogy az intézkedésnek köszönhetően 100 millió eurós többletbevételre számítanak.

A pénzügyminisztérium ötlete az elemzőknek sem tetszik. Martin Prokop, a Next Finance elemzője még az önkormányzatoknak fizetett ingatlanadót is elveti, hiszen szerinte ez esetben is nyugodtan kettős adóztatásról beszélhetünk. „Olyasvalamit adóztatnak meg, amit már korábban, az ingatlan vásárlása során megadóztatott pénzből vettünk meg” – állítja Prokop. Az INESS gazdaságkutató intézet elemzőjének, Radovan Ďuranának elsősorban az nem tetszik, hogy a kormány nem határozta meg, mire is szeretné felhasználni az említett 100 millió eurós bevételt. „A lakás-takarékpénztárak állami prémiumát fizetik ki belőle, vagy a rosszul működő vasutakat támogatják ilyen formában? Az állami költségvetés kiadási oldalán olyan sok problémával találjuk magunkat szemben, hogy az új adó csak egy célt szolgál majd: az állami pénzszórás finanszírozását” – figyelmeztet Ďurana, hozzátéve, hogy az új adókat rendkívül könnyű bevezetni, azonban ha már egyszer bevezették őket, a későbbiekben rendkívül nehéz megválni tőlük.

A pénzügyminisztérium tervei szerint az új adót az ingatlanpiaci ártérképek alapján számítják ki. A legtöbbet így valószínűleg azok fizetik majd, akiknek a fővárosban vannak az ingatlanjaik. Pozsonyban ugyanis a jegybank adatai szerint nagyjából a harmadával drágábbak az ingatlanok a szlovák átlagnál. Az elemzők szerint a fővárosban emiatt csaknem az összes lakás és ház luxusingatlannak minősülhet, legalábbis a pénzügy által kidolgozott javaslat szerint. „Azoknak, akiknek ugyan nagyobbak az ingatlanjaik, ám ezeket még korábban, önerőből építették fel, nem kell számítaniuk nagyobb adóra, inkább kikerülnénk őket” – fogadkozott még nemrég Robert Fico kormányfő, jól tudva, hogy az új adóval sok választót veszíthet. A pénzügyminisztérium javaslatában azonban az áll, hogy az adó kiszámításánál, a piaci ár és az ingatlan elhelyezése mellett, az ingatlan nagyságát is figyelembe kell venni. A lakások és házak esetében megszabnak egy négyzetméterre számított határt, ameddig nem kell majd adót fizetni. Hogy hány négyzetméteres alapterületig nem kell majd adózni, és egyáltalán milyen adókulcsokkal terhelik az ingatlanokat, azt a pénzügy egyelőre nem tette közzé.