Dráguló építkezés, drágább lakások

Óriási építkezési területté változott a főváros. Az ingatlan-beruházások erősödő hulláma az emelkedő árak ellenére sem csitul. SITA-felvételOrszágos átlagban száz eladott lakásból 35 az új és 65 az öreg, Pozsonyban azonban egyre több új lakás épül, így ma már 50-50 százalékos az eladott régi és új lakások aránya. A legnagyobb igény jelenleg is a 70 négyzetméteresnél nem nagyobb lakások iránt mutatkozik. Richard Churý, a RE/MAX Slovensko ingatlanforgalmazó társaság regionális igazgatója szerint Pozsonyban manapság a lakások négyzetméteréért átlagosan 66 ezer koronát kérnek, az új lakások négyzetmétere azonban tág sávban, 29 ezer és 160 ezer korona között mozog, minőségtől és fekvéstől függően. Szlovákia többi régiójában a négyzetméterenkénti átlagár 44 ezer korona, mindez azonban régiónként jelentős eltéréseket mutat.

Felfutóban Kassa és Tátra

Az elmúlt időszakban a legnagyobb ingatlanpiaci robbanást Nagyszombatban, Zsolnán és Nyitrán regisztrálhattuk, vagyis azokban a városokban, ahol jelentős külföldi beruházó telepedett le. Manapság azonban már felfutóban van Kassa és a Magas-Tátra régiója is. Az elkövetkező időszakban Pozsonyban kissé visszafogottabb áremelkedésre számíthatunk, miközben folytatódik az a trend, hogy a fővárosban dolgozók egy része a közeli magyar és osztrák falvakban telepszik le – állítja Churý. Szerinte az egyik legígéretesebb régiónak az osztrák Hainburg és Kittsee számítanak.

Nem járnak jól idén azok sem, akik lakásvásárlás helyett inkább úgy döntenek, hogy saját maguk építik fel a családi házukat, mivel nem kerülhetjük el az építőanyagok drágulását. Már januártól mintegy 6%-kal drágult a cement, a közeljövőben pedig a beton átlagosan 4, a drótháló ára pedig mintegy 15-20%-kal nőhet. A tégla árával kapcsolatban a gyártók egyelőre nem hajlandók nyilatkozni, a legnagyobb hazai építőanyag-kereskedő, a Stavmat társaság szerint azonban hat százalékos áremelésre számíthatunk. Nem szabadna nőnie az áraknak ugyanakkor a ragasztók és a polisztirén esetében, ezekből ugyanis Szlovákiában jelenleg a kínálat meghaladja a keresletet.

A szlovákiai ingatlanpiacra a RE/MAX elemzése szerint az elkövetkező időszakban is jelentős növekedés vár, amit az ingatlanárak további növekedésével és az irodahelyiségek hiányával magyaráznak. Ez utóbbiak esetében elsősorban a fővárosban várható jelentős fejlődés. Manapság a legnagyobb komfortot nyújtó A-típusú irodaházakból 433 ezer négyzetméternyi van a fővárosban, ami a jövő év végére megkétszereződhet. Ezekben a bérleti díj négyzetméterenként 9-18 euró között mozog, ami az elkövetkező időszakban tovább nőhet.

Az euró fékezi az árvágtát?

Milyen hatással lesz az euró bevezetése az ingatlanpiacra? Churý szerint a befektetők egy része már most ingatlanba menekíti a megtakarításait, miközben az ingatlantulajdonosok a közös európai fizetőeszköz bevezetése előtt nem szívesen válnak meg a tulajdonuktól. Mindez az euró bevezetéséig az árak további növekedését hozza magával. Az euró bevezetését követően Churý szerint hasonló fejlődésre számíthatunk, mint amilyet Szlovákia európai uniós csatlakozásánál tapasztalhattunk. Akkor a csatlakozás előtt megugrottak az árak, a csatlakozást követően azonban időlegesen visszaestek. Churý nem zárja ki azt sem, hogy a világszerte tapasztalt ingatlanpiaci válság a szlovák bankokat is óvatosabbá teszi, vagyis az elkövetkező időszakban ezek jobban odafigyelnek majd arra, kinek nyújtanak hitelt a lakásépítésre.

Az állami támogatás szerepe

Ennek fényében nagyobb szerepet kapnak majd az állami lakástámogatási formák is. A lakásépítés támogatására az állam idén csaknem 7,9 milliárd koronát fordít. Ebből 5,9 milliárd koronát közvetlenül az állami költségvetésből folyósítanak, nagyjából 2 milliárd korona pedig az Állami Lakásfejlesztési Alapnak visszafizetett hitelekből származik.

Az építésügyi tárca adatai szerint a bérlakásépítésre és a lakások hőszigetelésére folyósított támogatások iránt nagyobb az érdeklődés, mint amit az állam ki tudna elégíteni, az év közben ezért a támogatások növelését szeretnék elérni. Az Állami Lakásfejlesztési Alap az idei évre nagyjából 4 milliárd koronát képes fordítani a támogatásokra. Az alap ugyan egész évben nyújtja a támogatásokat, a keretet azonban többnyire már az év elején kimeríti, így érdemes minél előbb benyújtani az igénylésről szóló kérvényeket. (mi, s)