Az Eximbank döntésétől függ a termelés

Komárom. Tegnap hagyta el Komáromot és a Fekete-tenger felé tart az a Léna típusú tengeri teherhajó, amelyet a német Briese Schiffahrts részére állami garanciával épített az „új” hajógyár (SLKB). Az ugyancsak állami garanciával épülő két Weser típusú hajó február-március folyamán készül el. A hajógyárban ezenkívül további három Rajna típusú hajón is megkezdődtek a munkálatok, ám a finanszírozásukhoz szükséges hitelt a gyárnak már magának kell előteremtenie. Jaroslav Papp, az SLKB igazgatótanácsának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az Eximbank hitelelbíráló bizottsága szerdán foglalkozott a hajógyárnak nyújtandó hitelről, és a végső döntést a jövő keddi banktanács mondja ki. Összesen 13,8 millió eurós hitelről lenne szó, amelynek 60 százalékát váltóhitel alkotná. A fennmaradó 40 százalék esetében a pénzintézet banki garanciát nyújtana az összeg 80 százalékára. Ez azt jelenti, hogy az Eximbank fedezné a három hajóra között szerződés összértékének 92 százalékát. Ugyancsak ez a pénzintézet biztosítja a befejezés előtt álló Weser típusú hajók végső munkálataihoz szükséges 30 millió koronát. Lapunk kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy a kedvező előjelek ellenére a banktanács jövő keddi ülésén a hajógyár szempontjából negatív döntést hoz, Jaroslav Papp lényegében nemleges választ adott. Optimizmusát arra alapozza, hogy az épülő hajók konkrét megrendelő számára készülnek. Mihelyt a hajógyár igazolni tudja, hogy megkapta a hitelt, a szerződésben foglaltak értelmében a megrendelő köteles letétbe helyezni a hajók értékének 60 százalékát kitevő összeget, a további 40 százalékot pedig az építés egy későbbi szakaszában. A hitelező bank tehát biztos lehet abban, hogy a hajók átadásának pillanatában ő is visszakapja a pénzét. Jaroslav Papp ugyanakkor megjegyezte: amennyiben a gyár mégsem kapná meg az Eximbanktól a várt hitelt, fontolóra veszi saját további ténykedését a gyár igazgatótanácsának élén.

Jó hírnek számít, hogy az SLKB a napokban két további hajó építésére kötött szerződést, ezek közül az elsőt már ez év végén, a másodikat jövő év elején szeretnék átadni a német megrendelőknek. A beruházás összértéke meghaladja a 23 millió márkát. Az igazgatótanács elnöke nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a hajógyárra kiírt pályázat lehetséges győztesével kapcsolatban (mint ismeretes, ma nyitják fel a beérkezett pályázatokat tartalmazó borítékokat). Az új tulajdonostól mindenekelőtt azt várná, hogy emelje a gyár alaptőkéjét, gyorsan megvalósítható szerződéseket biztosítson, és hitelképes partner legyen a bankok számára.

A gyár több mint 960 dolgozóját élénken foglalkoztatják a kilátásba helyezett elbocsátások. Ezzel kapcsolatosan megtudtuk: február elsején 19, nem a termelésben dolgozó személy kap felmondást és az elkövetkező hónapokban összesen mintegy 70 alkalmazottól válik meg a gyár. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy januárban 20 termelőmunkást vettek fel. Papp hangsúlyozta, az elbocsátásokra azért van szükség, mivel az adminisztratív dolgozók és az ún. kiszolgáló személyzet száma aránytalanul magas a termelésben dolgozók számához képest. Az elbocsátott alkalmazottak a munkatörvénykönyv alapján a felmondási idő leteltét követően végkielégítésben részesülnek. A hajógyárban egyébként – a csúcsvezetés bérét leszámítva – 12 111 korona az átlagfizetés. (vkm)