Anasztasziadisz Brüsszelben

A nap folyamán Brüsszelbe érkezett Anasztasziadisz diplomaták közlése szerint először Herman Van Rompuyjel, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével találkozott. Ezt követően kibővült a válságtanácskozás résztvevőinek köre Christine Lagarde IMF-elnökkel, Mario Draghival, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) elnökével, Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az Eurócsoportnak az elnökével - aki egyébként Hollandia pénzügyminisztere -, valamint Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.

 A megbeszélésnek, majd az azt követő, alighanem éjszakába nyúló Eurócsoport-ülésnek is az a célja, hogy megállapodjanak, milyen módon teremti elő Ciprus a pénzügyi mentőcsomaghoz szükséges önrészt. Az országnak 10 milliárd eurót ajánlott fel az EU és az IMF, de a lyukak betöméséhez - az eddigi számítások szerint - további mintegy 5,8 milliárd euróra lenne szükség. Azzal érvelve, hogy Ciprus eladósodását nem lehet "az egekbe emelni", a hitelezők azt várnák a szigetországtól, hogy ezt a plusz pénzt saját maga teremtse elő, úgy, hogy az előteremtés módja nem növeli az adósságot. Ellenkező esetben nem segítenek Cipruson, amelynek a bankrendszere így akár napokon belül összeomolhat.   Az 5,8 milliárd euró előteremtése érdekében különböző forgatókönyvek készültek arra, hogy a ciprusi bankokban elhelyezett betétekre "egyszeri adót" vessenek ki, ami lényegében a magánmegtakarítások egy részének állami kisajátítását jelentené. Az elvett pénz fejében a legjobb esetben is csak a tönk szélére került bankokból való tulajdonrészesedést kínálhatnák a károsultaknak. Hogy mely bankokat milyen mértékben sújtsák ezekkel az intézkedésekkel, és hogy milyen nagyságú betétek után hány százalékos legyen az "egyszeri adó", illetve hogy miként alakítsák át a ciprusi bankrendszert, miként különítsék el "az ocsút a búzától", vagyis a behajthatatlanokat az életképes kinnlevőségektől, arra nézve a legkülönbözőbb nézetek és szempontok ütköznek egyelőre. Bonyolítja a képet, hogy a szigetország nagyságrendjéhez képest túlméretezett ciprusi bankrendszerben a betétek jelentős részét az orosz pénzemberek által elhelyezett tőke képezi.     Eközben a Die Welt című német napilap internetes hírportálján olyan értesülés jelent meg, hogy az eddigi számítások alapja nem is helytálló, és valójában 2 milliárd euróval több pénzt kell előteremteni Ciprus számára. Az állítólagos különbség az időközben ismertté vált rosszabb gazdasági mutatókra vezethető vissza a lap szerint. Szerepet játszhat az is, hogy - éppen a drámaira fordult pénzügyi helyzet miatt - Cipruson immár egy hete zárva tartanak a bankok, tehát lényegében nem működik a pénzügyi szolgáltató szektor, leszámítva a készpénz-automaták által nyújtott, felettébb korlátozott készpénzfelvételi, illetve átutalási lehetőségeket.