Adószabadság napja Európában

Szlovákiában már hagyományosan két olyan nap is van, amelyet az adószabadság napjának kiáltottak ki. Míg a Szlovákiai Adófizetők Szövetsége és a Hayek Alapítvány szerint idén ez június 3-ára esett, az M. R. Štefánik Intézet szerint erre csak ma kerül sor. Ráadásul, míg az előbbi szerint idén romlott a helyzet, az utóbbi enyhe javulásról adhatott számot. Az adószabadság napja az a szimbolikus dátum, ameddig elméletileg csak az államra dolgozunk, azt követően pedig már magunkra. A két elemzés közötti különbség azzal magyarázható, hogy más-más képletet használnak az adószabadság napjának a kiszámításához. A Hayek Alapítvány a közkiadások mértékét hasonlítja össze a bruttó hazai termékkel, míg az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzésénél az uniós országok átlagos alkalmazottaira fordított, Ernst & Young könyvvizsgáló cég által közzétett bérköltségeket veszi alapul.

A Štefánik Konzervatív Intézet által közzétett elemzés a „New Direction – the Foundation for European Reform” (Új irány – Alapítvány az Európai Reformért) elnevezésű agytröszt és a francia Institut Éconimique Molinari (IEM) független gazdasági intézet kutatásain alapul, és az előnye, hogy azonos képletet használnak mind a 27 uniós tagállam számára, így összehasonlíthatók az egyes országok adóterhei. A legalacsonyabb adóterhek e szerint a ciprusi alkalmazottakra hárulnak, hiszen az országban március közepére esik az adószabadság napja. A sereghajtó Belgium, ahol erre augusztusig várni kell.

Szlovákia a tavalyi 18. helyről idén a 17-re lépett elő. Míg 2011-ben az alkalmazottak bérköltségeinek a 45,2 százalékát vitte el az állam, tavaly ez 47 százalékra kúszott fel, idén pedig 46,7 százalékra esett vissza, ám még ez is magasabb a 45 százalékos uniós átlagnál. „Ha azonban a fogyasztási és helyi adókat is hozzászámítanánk, a szlovákiai adóterhek meghaladnák az 50 százalékot is” – mondta el Peter Gonda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója. (mi)