A Rapid life ügyfelei nem jutnak hozzá a pénzükhöz

„A Rapid life korábban rendkívül gyanús körülmények között – a piaci árnál jóval olcsóbban, 1,5 millió euróért – megvált a kassai székházától, amit egy a céghez közel álló társaság, az AB Real szerzett meg. Ez utóbbi a biztosító volt igazgatótanácsi elnökének a fiához köthető” – mondta Sopková. Szerinte már csak hab a tortán, hogy a könyvelésben semmi jele annak, hogy az összeget valóban kifizették. Sopková ezért bírósághoz fordult az ügyben. A biztosítóval kapcsolatban nem ez az egyetlen bírósági ügy, és az elkövetkező időszakban további feljelentések várhatók a volt vezetés ellen. „A társaság jelenleg fizetésképtelen. A múlt hétig összesen 1500 olyan szerződést regisztráltunk, amelyek szerint 2,7 millió eurót kellett volna fizetni az ügyfeleknek, ezen kívül további 14 ezer olyan ügyfele van a társaságnak, akik érvényes szerződéssel rendelkeznek. Van olyan is, aki 80 ezer euróra tarthatna igényt, a biztosító vagyona azonban a 26 ezer eurót sem éri el” – tette hozzá Sopková.

A jegybank egy hónapja zárolta a biztosító vagyonát, az ügyfelek érdekeire hivatkozva. A jegybank azonban már áprilisban figyelmeztetett a Rapid life életbiztosítóval kapcsolatos kockázatokra, miután felmerült a gyanú, hogy a társaság szándékosan nem fizette ki ügyfeleit. A jegybank szerint a Rapid life tudatosan mulasztotta el a biztosítási szerződések teljesítését, a jegybank azonban a hatályos szabályok szerint nem kötelezhette a biztosítót a szerződések betartására, az ügyfeleknek ezért már tavasszal azt javasolta, hogy forduljanak bírósághoz.

A Rapid life ezzel szemben az államot hibáztatja. Szerinte ugyanis a pénzügyminisztérium még a 90-es években annak ellenére adta ki a működési engedélyét, hogy a biztosítási összegek kifizetésével kapcsolatos képletek hibásak voltak. A társaság emiatt úgy állította össze a feltételeket, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségekhez nem rendelkezett elég tartalékkal. A biztosító a szigorúbb követelések hatására később magasabb biztosítási összeget követelt az ügyfelektől, vagy új feltételekkel új szerződést kínált nekik. Sokan azonban inkább az eredetileg megegyezett összeg kifizetését választották, ám a biztosító ennek nem tett eleget. Az ügyfelek bíróságra vitték az ügyet, ahol a Rapid life a saját maga által elkövetett hibára hivatkozva azzal védekezett, hogy az ügyfelek követelése nem felel meg a befizetett összegeknek, hiszen hibás volt a képlet. Ezzel párhuzamosan pert indított a jegybank ellen, 60 millió eurót követelve a szerintük az állami felügyelet által okozott károkért. A Rapid life volt vezetése a jegybank mostani lépéseit azzal magyarázza, hogy ezzel akarja ellehetetleníteni őket, kibújva a felelősség és az általuk követelt kártérítés kifizetése alól. (mi, SITA, TASR)