A lakosság nem érzékel javulást

Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei első negyedévben 3%-kal, 16,556 milliárd euróra nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest – derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett, pontosított adataiból. Ez ugyan 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint amit a hivatal a május közepi gyorsjelentésben jelzett, azonban így is jóval meghaladja az elemzők várakozásait. Ez utóbbiak márciusban még arra számítottak, hogy a tavalyi 3,3 százalékos növekedés az idei első negyedévben 1,5 százalékra esik vissza. A borús jóslatok azonban nem váltak be, az elemzők többsége szerint az ország gazdasági növekedése idén éves szinten így megközelítheti akár a 2 százalékot is. Az Európai Bizottság 1,8, a szlovák pénzügyminisztérium 2,3 százalékos növekedést jósol. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint, ha ez valóra válna, idén Szlovákia lenne az eurózóna leggyorsabban növekvő gazdasága, azonban minden attól függ, milyen irányt vesz az elkövetkező időszakban az eurózóna és Görögország. Michal Kozub, a Home Credit Slovensko elemzője szerint ugyanakkor már az első negyedéves növekedés is az egyik legjobbnak számít a régiónkban, hiszen Csehország gazdasági teljesítménye ugyanekkor 1, Magyarországé pedig 1,5%-kal esett vissza.

Az első negyedéves szlovákiai növekedés továbbra is elsősorban a külföldi keresletnek köszönhető, idén azonban már ez sem nőtt olyan dinamikus ütemben, mint tavaly – nyilatkozta František Bernadič, a statisztikai hivatal szekcióvezetője. Szlovákia kivitele az év első három hónapjában 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés üteme azonban a tavalyi első negyedévben még 14 százalékponttal magasabb volt. A hazai kereslet esetében továbbra sem javult a helyzet, hiszen ez ezúttal is csaknem egy százalékkal esett vissza, miközben a lakossági fogyasztás is tovább csökkent – mondta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.

Az egyes ágazatok közül idén eddig az ingatlanpiac könyvelhette el a legnagyobb éves növekedést, több mint 17%-osat, 15%-kal bővült azonban a távközlési ágazat is. A mezőgazdaság termelése ugyanekkor 16,8, az építőiparé pedig 15%-kal esett vissza. A bruttó hazai termék csaknem 36 százalékát az ipar, 18,5 százalékát a kereskedelem és közlekedés, 12,9 százalékát pedig a közigazgatás valamint az oktatás- és egészségügy adja.

A gazdasági válságon a jelek szerint egyelőre csak a pénzügyi szektor tette túl magát, amelynek a nyeresége az elmúlt egy évben 35,5 százalékkal, 608,9 millió euróra nőtt. A pénzügyi ágazaton belül is jelentős eltérések voltak, a legnagyobb profitnövekedést, 134 százalékosat a pénzügyi szolgáltatók könyvelhették el. A biztosítók nyeresége 28, a bankoké 12,6%-kal nőtt. A pénzügyekkel nem foglalkozó termelőcégek ugyanakkor további, csaknem 3%-os profitcsökkenést tudhatnak maguk mögött. Ennek megfelelően alakultak a beruházások is. Míg a bankszektorban ezek csaknem 15 százalékkal nőttek, a többi cégnél 4%-kal csökkentek. Az idei első negyedévben a lakosság is 5,4%-kal kisebb pénzösszeget fektetett be, mint egy évvel korábban.