A korábbinál is takarékosabb

A 2003-as állami költségvetés tervezetére nem a nagyvonalúság a jellemző. Ivan Mikloš pénzügyminiszter is igényesnek nevezi, ám a benne található adatok legalább a valós helyzetet tükrözik; az ígéretek szerint nem folyt légvárak építése, csak a valóban reális pénzeszközök bevételével és kiadásával számolnak. Az ellenzék természetesen szigorúbban ítéli meg a tervezetet, szerinte ugyanis aggasztóan restriktív, gyakorlatilag minden területet megnyirbáló dokumentumról van szó. Valóban, a kormány úgy döntött: a közkiadások 2003-as hiánya nem lépheti túl a bruttó hazai össztermék (GDP) 5 százalékát, ami 57,7 milliárd koronának felel meg. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés deficitje sem lehet több 57 milliárdnál. A képviselők múlt pénteken még tovább faragtak a kiadási oldalon, ennek eredményeként sikerült – legalábbis papíron – 147,75 millió koronát megtakarítani. A jelenlegi adatok szerint tehát a büdzsé 235,4 milliárd korona bevétellel, 292,05 milliárd korona kiadással és 56,65 milliárd korona hiánnyal számol.

Ahhoz, hogy a költségvetés a lehető „legkarcsúbb” legyen, néhány héttel ezelőtt gyorsított eljárásban 20 törvénymódosítást fogadtak el, melyek mindegyike valamilyen megszorító intézkedést tesz lehetővé. ĺgy például emelték a dohánytermék, a gázolaj és a benzin árába beépített jövedéki adót, a hozzáadottérték-adó alsó kulcsa 10-ről 14 százalékra emelkedett, a felső kulcsa pedig 23-ról 20 százalékra mérséklődött. A lefaragások olyan gyors iramban követik egymást, hogy egyes esetekben még a novemberben már elfogadott kurtítások sem elegendőek. Konkrétan a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémium és a jelzáloghitel utáni állami kamattámogatás mértékéről van szó. A parlament alig néhány hete fogadta el, hogy az állami prémium maximális mértéke a jelenlegi 4000 koronáról 3500-ra mérséklődjön. Mint kiderült, ez sem elég, ezért nagy valószínűséggel jövőre 3000 koronára faragják le. A jelzáloghitel kamattámogatása pedig a mostani 4,5 százalékról 2003-ban nem a már egyszer jóváhagyott 3,5 százalékra esik, hanem 2,5 százalékra. A parlament önmagán is spórol (mintegy 20 millió koronát), emellett a bíróságoknak, ügyészségeknek munkatársai is bérbefagyasztással számolhatnak.

A többletbevételt eredményező döntések folyományaként az eredeti tervhez képest 180 millió koronával többet kaphatnak a megyei önkormányzatok és a települések, az államigazgatás informatikai rendszerének kiépítésére további 100 millió koronát, a volt politikai foglyok kártalanítása 50 milliót szánnak, végül ugyancsak 50 millióval többet különítenek el az INFOVEK elnevezésű iskolai internethálózat fejlesztésére. Vladimír Tvaroška pénzügyi államtitkár a költségvetéssel kapcsolatos, várhatóan kiélezett viták előtt közölte: „Ha a módosító indítványok teljesíthetők lesznek, akkor a 2003-as költségvetés stabil makrogazdasági feltételeket teremt meg.” (só, ú)