A Duran Duran Pozsonyban koncertezik

Napjaink menő zenekarainak egy csoportja a nyolcvanas évek zenéjéből merít ihletet. Például a brit Duran Duran repertoárjából, amely az éra egyik legjelentősebb együttese. Legalábbis utólag mindenki ezt állítja...

A Duran Duran (Simon Le Bon, Andy Taylor, John Taylor, Roger Taylor és Nick Rhodes) a legnagyobb sikerei idején a tinédzserek első számú kedvence, igazi tini zenekar volt. Mivel az ilyen formációkat a szakma általában nem veszi komolyan, így a lemezeiről szinte csak rossz kritika jelent meg. Később az együttes – a zenetörténetben eddig egyedüliként – kitört a „tinizenekar” kategóriából, a szakemberek véleménye is megváltozott: a szépfiúk zenészekké értek, a korábban rossznak minősített albumok megjavultak. A tinicsapatok általában rövid életűek, ugyanis a könnyen megszerzett rajongóikat rövid időn belül elveszítik, elpártolnak (felnőnek) mellőlük, miközben újakat nem tudnak maguk mellé állítani, de Simon Le Bonéknak sikerült az átállás. Igaz, nem ment zökkenőmentesen, az együttes pályáját nagy hullámvölgyek jellemzik.

A Duran Duran ’80 őszén Hazel O’Connor előzenekaraként mutatkozott be, majd egy év múlva a Planet Earth című dallal meghódította egész Európát. A következő, Girls On Film című felvétel és a hozzá kapcsolódó bizarr klip már sztárzenekarrá emelte a bandát. Később a tengerentúlon is hatalmas népszerűségre tett szert. 2003-ban – tizennyolc év után – a legerősebb felállásban tért vissza, és 2004-ben új stúdióalbumot is kiadott Astronaut címmel. A lemez minden ízében mai, közben átlengi a nyolcvanas évek hangzásvilága. (pj)