5657 eurót fizetünk az államnak. Mit kapunk érte?

Az állam évente több ezer eurót szed be az állampolgároktól, amit a működésére, a közösségi szolgáltatások fenntartására fordít. 2016-ban az állam mindenkinek 5657 eurós számlát küld, vagyis ennyit fizetünk átlago-san fejenként – a csecsemőtől az aggastyánig − az állam fenntartására és az általa kínált szolgáltatásokért. Az INESS gazdaságkutató intézet a Sme napilap megrendelésére kiszámolta, hogy 2016-ban mekkora összeg szerepel majd azon a képzeletbeli számlán, amit az állam minden állampolgárnak kiállít az általa nyújtott szolgáltatásokért. Az elemzésből kiderül, hogy az idei, 5657 eurós összeg 403 euróval nagyobb a tavalyinál – az előző év 5254 euróba került –, vagyis ennyivel drágábban kínálja szolgáltatásait az állam. Emellett 208 euróval nő az egy főre jutó államadósság is, ami idén év végére várhatóan eléri a 7750 eurót. A képzeletbeli 5657 eurós számlát mindenki, tehát nemcsak az aktív adó- és járulékfizetők, hanem a csecsemők, gyerekek, munkanélküliek, nyugdíjasok is megkapnák, az összeget ugyanis az INESS úgy kapta meg, hogy a teljes állami kiadást elosztotta a lakosság számával. Az állam idei kiadásait 32,234 milliárd euróra tervezi a költségvetés, ezt osztották el a mintegy 5,4 milliós népesség között. Vagyis a gazdaságilag aktív emberek – természetesen a bevételeik viszonyában – ennél jóval többet fizetnek, de a kiadások fedezetét nemcsak a közvetlenül az emberektől beszedett összegek – jövedelemadó, járulékok – jelentik, hanem az áfa, a jövedéki adó, a társasági adó stb. A nyugdíj a legdrágábbA teljes összegnél talán még érdekesebb az egyes tételek nagysága. A legnagyobb tétel az öregségi nyugdíjak költségeinek fedezete, erre 996 eurót fizet mindenki. Ezt az összeget nem fedezi a társadalombiztosítási járulék, mivel a Szociális Biztosító évente mintegy 1 milliárd eurót kap az államtól a járulékok és a nyugdíjkifizetések közti különbözet kiegyenlítésére. A nyugdíjakra a tavalyi évhez képest 60 euróval költünk többet. Ennek egyik oka, hogy egy év alatt mintegy 15 ezerrel nőtt a nyugdíjasok száma, a másik pedig, hogy ugyancsak egy év alatt mintegy 11 euróval emelkedett az átlagnyugdíj összege. Míg 2014 decemberében átlagosan 400 eurót kapott havonta egy nyugdíjas, addig 2015 decemberében már 411 eurót. Az átlagnyugdíj emelkedése nemcsak a nyugdíjak valorizációjának az eredménye, befolyásolja az is, hogy az új nyugdíjasok magasabb járadékot kapnak, míg az elhunyt időseké általában alacsonyabb. Drágult az egészségügyA második legnagyobb tétel az egészségügyi ellátás, a gyógykezelésért, a gyógyszerekért fejenként 710 eurót fizetünk az államnak. Az egészségügyi rendszer fenntartása ennél is többe kerül, a 710 euróban csak az egészségbiztosítási rendszerbe befizetett összegek szerepelnek, beleértve azt is, amit az állam fizet saját biztosítottjai után. Nincs azonban benne például a kórházak felújítására, felszerelésének javítására adott uniós támogatás, és nincs benne az sem, hogy az államnak várhatóan ki kell majd fizetnie az állami kórházak csaknem 500 millió eurós tartozását is. Ez a tétel is jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest: tavaly még csak 645 eurót kellett fizetni az egészségügy működéséért.A szociális és egészségügyi kiadások teszik ki az 5657 eurós számla több mint 40 százalékát, 2336 eurót. Látható a számlából az is, hogy a szociális és a munkanélküli-segély viszonylag alacsony összeget jelent, a kettő együtt csak kicsivel haladja meg a 100 eurót. A fennmaradó összeg több kisebb tételre oszlik. Az oktatás költségei – az óvodától az egyetemig – mintegy 470 euróra rúgnak, vagyis a teljes számla 10 százalékát sem érik el. Ez gyakorlatilag megegyezik a tavalyival, csak 13 euróval fizetünk rá többet, mint tavaly. Az elosztás azonban nem egyenletes: a közoktatásért 19 euróval többet kér az állam, a felsőoktatás viszont 7 euróval olcsóbb lett, a másik szemszögből viszont ennyivel kevesebb jut erre a célra. Nem fizetünk sokat a kultúráért sem, az éves 40 eurós összegben ugyanis benne van a teljes intézményi háttér fenntartása, a múzeumok, színházak, a kulturális támogatások és még a közszolgálati tévé és rádió fenntartása is. Az összeg ugyan kicsivel magasabb is lehet, mivel az INESS nem ide számolta a megyei és önkormányzati forrásból származó kulturális támogatást, azt a területi önkormányzatokra fordított kiadások tétele tartalmazza, ami a számlán 172 euró. A számlán szerepel még egy viszonylag nagy tétel, ez az egyéb, ami 1150 eurót tesz ki. Az INESS ide sorolta a közszféra minden egyéb kiadását, amelyek nem fértek be más kategóriába. Ennek egy része szintén szociális jellegű, a több mint 6,5 milliárd eurós tételből 1,2 milliárd eurót tesznek ki a Szociális Biztosító nem nyugdíj jellegű kiadásai, mint például a garanciabiztosítás, a baleset-biztosítás vagy a működési költség. Ebbe a tételbe tartoznak a környezetvédelmi kiadások is, amelyre 2015-ben még 110 eurót számított az INESS. Ez a tétel nőtt a legnagyobbat: a tavalyi 850-ről az idei 1150-re. Ez részben a módszertan változásával indokolható, részben a tételek növekedésével. Olcsóbb a rendőrségA teljes elemzés és az előző évek számlái megtalálhatóak az INESS honlapján, habár nem minden tétel mérhető össze automatikusan az előző évivel. Az idei családtámogatási költségek közé beszámították például a veszélyeztetett gyerekekre és a családoknak nyújtott szociális szolgáltatásokra fordított összeget is, e nélkül a 212 eurós összeg 168 euróra csökkenne. Vannak olyan szolgáltatások is, amelyek olcsóbbak lettek a tavalyihoz képest. Ilyen például a rendőrség fenntartása, amelyért fejenként 20 euróval kevesebbet fizetünk, mint egy éve. Olcsóbb lett a vasút is 26 euróval, és 14 euróval kevesebbe kerül az államadósság kezelése is. Azt INESS 2011-től „állítja ki” a számlát, elemzi az állami kiadásokat, azóta csaknem 1400 euróval nőtt a számla összege