Egy virág, amely évezredek óta az ősz nyugalmát és szépségét képviseli

A krizantém Japán és Kína hagyományos növénye. Neve aranyvirágot jelent. A krizantémról már időszámításunk előtt 550-ben említést tettek, a Song-korban pedig már nemesítették. A különböző fajtáknak festői neveteket adtak: Aranycsengő, Alabástrom medence, Bíbor rákolló, Ezüsttál.

Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. A művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, festészetben, faragványokon és hímzéseken. A híres költő, Tao Yuanming (365-427) a magányosság jelképének tartotta, amely az ősz nyugalmát, szépségét képviseli.

A virág a 8. század táján került át Japánba (kiku néven), ahol még nagyobb megbecsülésnek örvendett, mint Kínában. A krizantémot a japán uralkodók jelképükké választották, és hivatalos címerük lett. Megjelent a koreai művészetben is, ahol a négy „nemes növény” egyikeként – a szilva, az orchidea, a krizantém és a bambusz – előszeretettel jelenítették meg díszítőelemként.

Európában is megszerették

A virág a 18. században bukkant fel az európai kertészetekben. Először Hollandiában, majd Franciaországban, később Angliában terjedt el, 1830 óta nemesítik, az 1930-as évektől intenzíven termesztik. Míg az 50-es évekig a nagyvirágú fajtákat kedvelték, később az egyszerűbb, féltelt vagy szimpla színes virágú fajták váltak divatossá. A nemesítés fő szempontjai a rövid tenyészidő, a koraiság és a hőmérséklettel szembeni jó alkalmazkodóképesség.

A vágott virágként termesztett és a cserepes krizantém is magas tápanyag-igényű, szabadföldi termesztésben sótűrő. A jó szerkezetű és vízáteresztő képességű talajokat kedveli. A cserepes krizantém földkeverékét lehetőleg úgy állítsuk össze, hogy a meleg időben, a szabadban se száradjon ki könnyen. A vágott krizantém talajának előkészítése során a talajszerkezet javítása érdekében szervestrágyát, például földdé érett jó minőségű és vegyszermentes marhatrágyát használjunk.

Miért virágzik ősszel?

A virágok fejlődésére leginkább a nappalok hossza hat. Ahogy rövidül a nappalok hossza, és 12-13 órára csökken a napi megvilágítás, fajtától függően úgy kezdi el a krizantém fejleszteni virágbimbóit. A mai kertészeti gyakorlatban a természetes megvilágítás hossza már háttérbe szorul, mivel mesterségesen is lehet biztosítani a szükséges fényviszonyokat. Ezért találkozhatunk szinte az év bármely részében virágzó krizantémmal.

Betegségei és kártevői

A krizantém a 16-18 C fokon fejlődik a legjobban. A nyári termesztésre alkalmas fajták esetében a 12-14 fokos hőmérséklet már gátolhatja a virágfejlődést, míg a később virágzó fajoknál a 15 fok alatti hőmérséklet indukálja a virágfejlődést.

A növényen mintegy 20 vírus okoz különböző betegség-tüneteket. A mozaikfoltosság, a törpülés mellett sok vírus látens állapotban van jelen, lassítva a növény fejlődését. A többek közt a szárrothadást, a tőelhalást okozó baktériumos fertőzések ellen a beteg tövek megsemmisítésével, és általában a higiénés körülmények biztosításával védekezhetünk. A gombás betegségek (fuzáriumos hervadás, verticíliumos hervadás) sokszor talajfertőtlenítéssel kivédhetők. A fehérrozsda, a szeptóriás levélfoltosság, a botritiszes fertőződés szintén jellegzetes betegségei. A különböző hibridek eltérően fogékonyak, vannak kimondottan rezisztens fajták.

Az állati kártevők közül a fonálférgek a legveszélyesebbek. A fertőzött növények levelei károsodnak, majd a növény a fejlődésben visszamarad. Leghatékonyabb védekezés ellene a területváltás. A krizantém virága a csokrok egyik legszebb dísze. Ha a krizantémot hűvös levegőn tartjuk, vizét naponta cseréljük, a metszlapról, a szárról a vízfelvételt akadályozó nyálkát lemossuk, s a vázába esetleg kémiai anyagokat adagolunk (citromsav, borkősav, ezüstnitrát, káliumperganát), akkor virágaiban akár 3-4 hétig is gyönyörködhetünk.

A krizantém virága gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használható. Külsőleg alkalmazva szemgyulladást kezelhetünk vele. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők.