Vénás elégtelenség – népbetegség

Sokaknak ismerős a kép: hoszszú nap a hivatalban, kevés mozgás, és estére úgy ég a láb, mint hosszú gyaloglás után. Az ember fekszik az ágyban, de nem tud elaludni, mert lábszára bizsereg, görcsöl. Lábai forróak, lábfeje úgy megdagad, hogy a cipő kényelmetlenül feszül rajta.

Mindezeket a panaszokat komolyan kell vennünk, hiszen ezek az első jelei annak, amit az orvosok krónikus vénás elégtelenségnek neveznek. A betegség látható jelei a hajszálértágulatok, a bőr alatti kékes elágazatok, aztán barna elszíneződések, végül a visszér. Nem begörcsölt érről van szó, ellenkezőleg: a visszerek falaiban túl alacsony a nyomás, ezért az erek kitágulnak, meghosszabbodnak, kanyargóssá válnak. Az elhasználódási tünetek egyáltalán nem meglepőek, ha belegondolunk, milyen nehéz munkát végeznek a láb vénái: naponta kb. 4500 liter vért kell elszállítniuk a lábfejtől vissza a szívig. Azonkívül a vér továbbításakor nemcsak a gravitációs erőt győzik le, hanem majdnem még a teljes testhosszat is.

Mit tehetünk?

Az örökletes visszér olyan probléma, amely ellen feltétlenül kell valamit tenni. Az orvosok a következőket ajánlják:

Lehetőleg erős, lapos sarkú cipőt viseljünk.

A magas sarok károsítja az izom-véna pumpát, amely a vért a szívhez továbbítja. Járjunk sokat mezítláb.

Bár elegáns, de egészségtelen keresztbe tett lábbal ülni. Jobb, ha mindkét láb a talajon van.

Amikor csak tehetjük, polcoljuk fel a lábunkat!

A sok mozgás formában tartja az ereket. Ideális az egyenletes járás, lépcsőzés és úszás.

A lábszárat és a lábfejet reggelente tusoljuk le hideg vízzel alulról felfelé.

Tartsuk normális keretek között testsúlyunkat egészséges, ballasztanyagokban gazdag táplálkozással. A túlsúly a lábakra, és így a vénákra nehezedik.

A visszerek nem tűrik a forróságot. Ezért kerüljük a napozást, szaunázni is csak óvatosan szabad.

Ha a munkahelyen sokat ülünk vagy állunk, időnként végezzünk lábtornát.

Bizonyos gyógyszerek is csökkenthetik a visszér kialakulását, vagy legalábbis serkentik az enyhébb tágulatok visszahúzódását.

Gyógyászati szempontból a vadgesztenyéből nyert aescin és a japánakácból nyert oxerutin hatóanyagú készítmények jók. Feszesítik az érfalat, csökkentik áteresztőképességét. Használatukat minden esetben beszéljük meg kezelőorvosunkkal.

Sebészeti megoldások

Ha a visszér már kitágult, gyulladás és fájdalom lép fel, ilyenkor már csak a sebészi beavatkozás segíthet. Erre többféle módszer is van.

Stripping: az orvos két apró vágást ejt a vénán fent és lent, aztán egy szonda segítségével kihúzza a beteg érszakaszt. Ez a módszer az utóbbi időben sokat finomodott. Régebben az egész vénát eltávolították a lágyék és a boka között, de ma már csak az érintett részt veszik ki. A műtétet helyi érzéstelenítéssel végzik, helyén egy egészen kicsi, alig látható heg marad.

Éreltömés: olyan vegyületet fecskendeznek a vénába, amely egymáshoz ragasztja az érfalakat. A vér más vénákba terelődik, ezen a helyen nem pang többé. Ezután az ambuláns beavatkozás után egyáltalán nem marad heg. De vannak, akiknél a szer allergiás reakciót vált ki, rajtuk segíthet a lézertechnika.

Lézertechnika: a vénát lézersugár melegével forrasztják össze.

Megelőzés szempontjából legfontosabb a helyes pályaválasztás. Visszeres szülők gyermekeinek kerülnie kell a tartós állással, valamint a nagy megterheléssel, vagy súlyos tárgyak emelgetésével járó munkát, sportot. De fontos a fizikai aktivitás, a séták, a kerékpározás, az úszás, mivel ezek javítják a lábakban a vér keringését.

Munkavégzéskor, sportoláskor célszerű rugalmas pólyával vagy kompressziós harisnyával tehermentesíteni a lazább kötőszövettel rendelkezőknek a visszeres lábat.

Segítenek a gyógynövények

Régi jól bevált háziszer visszeres panaszok esetén a bodzavirágtea, amelynek jótékony hatása akkor érvényesül a leginkább, ha néhány héten át naponta két csészével megiszunk belőle.

A vadgesztenyét ugyancsak régóta használják már visszérbántalmak esetén, ezért hatását számtalan vizsgálat alátámasztja. A merev, áteresztő erek kialakulásának az az egyik fő oka, hogy megnő a szervezetben azoknak az enzimeknek a koncentrációja, amelyek lebontják az érfalakat. A vadgesztenye kivonata szembetűnő mértékben csökkenti ezeknek az enzimeknek a szintjét, és egyben a vér áramlásai tulajdonságait is pozitívan befolyásolja. Vizsgálatok szerint a vadgesztenye-kivonat szedése ugyanolyan jó hatással van a visszeres lábra, mintha a beteg szoros védőharisnyát hordana. Ez a hatás azonban csak akkor érvényesül, ha az illető a vadgesztenyés kivonatot tartalmazó gyógyszert legalább nyolc héten át szedi.

A külsődleges kezelésre szolgáló termékek krémek, zselék választéka igen nagy. Hogy ezek közül számunkra melyik az igazán hatásos, azt magunknak kell kitapasztalnunk. Ha a krém felkenése után semmi nem észlelünk, akkor az adott termék nem vált be. A valóban hatásos kezelés hűsítő, kellemes megkönnyebbüléssel járó érzést kelt, ha ilyet tapasztalunk, megtaláltuk az igazit. A visszeres panaszok orvosi ellátása mellett alkalmazhatunk külsőleges kezelésre árnika-, körömvirág- és boszorkánymogyoró-kivonatot tartalmazó készítményeket.

Az egyszerű szerek közül ugyancsak hatásosak lehetnek visszérpanaszok esetén a következők:

A C-vitamin erősíti az erek falát. Éppen ezért fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, szükség esetén C-vitamin-tablettákat is.

A hagyma, a fokhagyma, a bors és a gyömbér csökkenti a vérben a véralvadásért felelős anyagok szintjét, így mérséklik a trombózisveszélyt. (me)