Tüdő: a gázcsere színtere

Ennek színtere a tüdő, ahol a vér a szervezetben keletkezett széndioxidot leadja. Helyére a beszívott friss levegővel oxigén kerül, amely nélkülözhetetlen az anyagcsere-folyamatokhoz.

Bár akaratlagosan képesek vagyunk visszatartani a levegővételt, a légzés jórészt öntudatlanul zajlik. A bordák védelmében elhelyezkedő tüdő tágulását a légzőizmok működése teszi lehetővé. Belégzéskor a levegő az orron, a garaton, a gégén át a légcsőbe, majd a hörgőkbe jut. Ez a faágszerűen elágazó csőrendszer gondoskodik arról, hogy az életet jelentő oxigén a tüdő minden részébe, a legapróbb hólyagocskákig eljusson, illetve az égéstermékként keletkező oxigén-dioxidot kilélegezzük. A gázcsere a tüdőhólyagocskák falát behálózó kapillárisokban megy végbe. A légzőfelület kiterítve nagyjából akkora lenne, mint egy teniszpálya.

Többszörös védelem

Miközben a levegő a felső légutakon át a tüdőbe jut, felmelegszik, párássá válik és megtisztul. Erről a légutakat bélelő, nyáktermelő nyálkahártya gondoskodik.

Légzés közben számos irritáló hatás érheti a légutakat. Ezek ellen többféleképpen védekezik szervezetünk. Például kipufogógáz vagy erős kölni hatására elszorul a torkunk, így csökken a tüdőbe jutó kellemetlen anyag mennyisége. A levegőben lebegő részecskék védekező reflexet váltanak ki. Irritáló, izgató hatásra a nyálkahártya több váladékot termel, amely megköti a szennyező anyagokat. A mechanikus védekezésről a csillószőrös hám gondoskodik. A csillók, mint a szőnyeg rojtjai, a felszínre hozzák és kifelé terelgetik a váladékba ragadó szennyeződést, amelytől köhögéssel szabadul meg a szervezet.

Mindenkinek van váladék a torkában, ez szükséges a természetes öntisztulási folyamathoz. Egészséges ember éjszaka nem köhög, mert alvás közben a légutak védekező reflexe kevésbé működik. Reggel néhány köhögéssel megszabadul az éjszaka fölszaporodott váladéktól, kitisztulnak a hörgők.

Jellegzetes a dohányosok heves köhögése. Ez a szenvedély nemcsak azért ártalmas, mert az égéstermékek folyamatosan ingerlik a légutakat, hanem elpusztítják a csillószőröket is. A hám egy védekezés nélküli gyulladt felületté válik, amely különösen fogékony a levegővel terjedő fertőzésekre. Ha a csillók nem működnek, nem hozzák fel a váladékot, a bennrekedő nyákban fölszaporodnak a kórokozók, kialakul a köhögéssel, nehézlégzéssel járó krónikus hörghurut. Hasonló veszéllyel járnak bizonyos foglalkozások. Például a benzinkutasok, a pékek, a vegyi üzemekben dolgozók és mindazok, akik károsító anyagok vagy erősen szennyezett levegő folyamatos belégzésére kényszerülnek, gyakrabban szenvednek valamilyen alsó légúti betegségben.

Tiszta levegőt!

Civilizált világunkban túl sok időt töltünk zárt térben. Szinte életünk minden színhelyén, az autótól a munkahelyekig egyre több helyen találkozunk légkondicionálással. Sokan úgy gondolják, ezzel tisztább, a külső ártalmakat kizáró környezetet teremthetnek. A hűtést vagy a fűtést szolgáló berendezésekben azonban mindenféle atípusos (egy jellegzetes betegséghez hasonló, de annak minden tünetét kiváltó) kórokozók (például a legionella) telepedhetnek meg. Ezek a légúti tünetek mellett akár ízületi panaszokat is okozhatnak.

A köhögés tünet, amelynek okát minden esetben ki kell deríteni. Jelezhet fertőzést, asztmát, daganatos megbetegedést. Makacs, elhúzódó köhögésnél gondolni kell az atípusos kórokozókra is. Ezeket nehezebb felismerni, gyógyítani, mert gyakran a szokásostól eltérő, tartós kezelést igényelnek. Erőltetett, kínzó köhögésnél még véres is lehet a beteg köpete. Ez „hasznos” tünet, mert erre a figyelmeztető jelre még a legegyszerűbb ember is elmegy az orvoshoz.

Egykor rettegett betegség volt a tbc (tuberkulózis). Többek között ez a kórokozó is állandóan a környezetünkben van. A táplálkozástól, az immunrendszertől, a szervezet állapotától függ, hogy okoz-e betegséget. A daganat keletkezésében is számon tartanak hasonló tényezőket. Sok esetben tapasztalható, hogy az immunrendszer egyensúlyi állapotának megbomlása szerepet játszik a betegség kialakulásában. Ilyen ok lehet a közeli hozzátartozó halála, vagy akár az állás elvesztése.

Kínzó köhögési rohammal, nehézlégzéssel jelentkezik az asztma, amire a hörgőnyálkahártya fokozott érzékenysége jellemző. Mivel a hörgőnyálkahártya az orrnyálkahártyához hasonlóan képes allergiás reakcióra, így az asztma lehet külső tényezőkön alapuló, allergiás eredetű megbetegedés. Ha a bőrpróba negatív, akkor belső tényezők váltják ki a rohamot. Az asztma a kivizsgálást követő célzott kezeléssel, amibe beletartozik a jó orvos–beteg kapcsolat is, már nem jelentkezik súlyos állapotként, mert kiváló gyógyszerek vannak, amelyek megakadályozzák az állapotingadozást.

A köhögés oka lehet a fűtés, a meleg, száraz levegő, a benne lebegő, irritáló részecskék. A fűtőtest fölött lebegő por elég, lerakódik a légutakban, ez izgatja a kiszáradt nyálkahártyát. Ezért hasznos, ha gyakran szellőztetünk, a fűtőtestre párologtatót teszünk, és éjszakára alacsonyabb hőfokot állítunk be. Ajánlott 20 oC-fok alatti hőmérsékleten aludni – a tankönyvek szerint 16 oC-fok lenne a kívánatos. Optimális, ha a levegő nedvességtartalma negyven-hatvan százalék között van. A túl magas páratartalom is okozhat betegséget, ezért nem tanácsos száradó ruhák mellett aludni.

Egészségóvás

Ahhoz, hogy a levegő eljusson a léghólyagocskákba, nem elég a tüdő és a légutak jelenléte, aktív izommunkára is szükség van. A légzésben részt vesznek a bordaközi, a rekesz- és a nyaki izmok. Amikor ezek megfeszülnek, a mellkas kitágul, a levegő a tüdőbe áramlik. Az izmok ellazulásával a mellkas és a tüdő visszanyeri eredeti térfogatát. Nyugalomban egy légvétellel mintegy fél liter levegő jut a tüdőbe, de kilégzés után még nagyjából két és fél liter marad benne.

A nyálkahártya védelmére kellő mennyiségű folyadékot ajánlott meginni. Reggelire egy jó nagy bögre, úgy fél liter tea lenne kívánatos, délután újabb fél liter, napközben ásványvíz, összesen napi másfélkét liter folyadék ajánlott. A tea hörgtágító, nyákoldó hatású, felhozza a váladékot, elősegíti a légutak tisztulását. Különösen jó, ha a teát mézzel ízesítjük, de ugyanilyen hasznos lehet hideg időben egy cukorkát elszopogatni, mert védőréteggel vonja be a nyálkahártyát. Fontos a nyak melegen tartása, magas nyakú pulóverrel, sállal.

A titokzatos COPD

Világszerte kevés figyelmet szentelnek egy olyan légzőszervi tünetegyüttesnek, amely a negyedik helyen áll a vezető halálokok között. A COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) a legkevésbé diagnosztizált és kezelt betegségek egyike. Célzott kezeléssel a tünetek enyhíthetők, a beteg életminősége javítható, de a betegség ma még nem gyógyítható. (K. É.)

Tudta?

A tüdő páros szerv, a jobb oldali három, a bal két lebenyből áll.

Tüsszentéskor a kiáramló levegő sebessége meghaladhatja a négyszáz kilométer per órát, ez a légörvény magával ragadja a légutakba került idegen testet.

A maximális belégzés után kilélegezhető levegőmennyiséget nevezzük vitálkapaci-tásnak. Egészséges emberben ez három-öt liter (testmérettől, nemtől és kortól függően). Sportolók vitálkapacitása elérheti a hat-nyolc litert is.

Légzőkapacitásának ötven százalékát is elveszítheti az ember anélkül, hogy komoly tüneteket okozna. Hasznos volna, ha a tüdőszűrések alkalmával a légzésfunkciót is vizsgálnák.

Nem minden tüdőrákos beteg dohányzik, de a tüdőrákosok 90%-a dohányos.