Testünk „akkumulátora”

De vajon igaz-e? – kérdeztük dr. Egyenes-Pörsök Henrik belgyógyász – endokrinológustól.

Pontosítanom kell: valóban ne menjen a tűző napra az, akinek túlműködik a pajzsmirigye, ugyanis erre a betegségre a napsugár rossz hatással van. A nyár vége ilyen szempontból ezért kritikus a betegek számára. A jelenség pontos okát nem tudjuk, talán a napsugár összetételét kellene jobban ismerni. Tehát még egyszer: akinek a pajzsmirigye fokozottan működik, annak valóban nem ajánljuk a napozást, mert a napsugár bizonyos elemei tovább serkenthetik a működését.

Ezzel magyarázható az is, hogy a nyár vége felé, amikor tulajdonképpen a legjobban kellene éreznünk magunkat, mert telítettek vagyunk vitaminokkal, sokan fáradékonyak?

Fáradtság más betegséget is jelezhet. Ha ezt a pajzsmirigyre akarjuk fogni, akkor alapos kivizsgálást kell végeznünk. Akinek a fáradékonyságát a pajzsmirigy működésének túltengése okozza, az elgyötört, szeme csillog, gyakran kidülledt. Ha jobban szemügyre vesszük a mesebeli boszorkányt, külseje pajzsmirigytúltengésre utalhat. Milyennek ábrázolják általában a boszorkányt? Véznának, soványnak, remegőnek, hajlott testtartásúnak, dülledt szeműnek, csapzott hajúnak. Előfordul, hogy a külső jelek alapján már a belépéskor megállapítható a diagnózis. Ám vannak olyan esetek is, amikor csak egyetlen egy tünet van, s annak alapján kell kutatni tovább.

Melyik jobb: a túl- vagy az alulműködés?

Egyértelműen az alulműködés, mert könnyebb kezelni. Ha megtaláljuk a megfelelő gyógyszeradagot, akkor a kezelés biztonságos is. Túlműködés esetén sokkal kockázatosabb a gyógymód. Vannak olyan esetek is, amikor egyszer túlműködik, máskor pedig alulműködik a pajzsmirigy, ez viszont nagyon felgyorsítja az érelmeszesedést. Meg kell jegyezni, hogy túltengés és túltengés között is van különbség. Van, akinél olyan erősen jelentkezik, hogy azonnal észreveszi a bajt, van, akinél pedig olyan lassan fejlődik ki, hogy hoszszú időbe telik, amíg valamilyen panasz figyelmeztet a bajra.

Köztudott, hogy a jód nagy szerepet játszik a pajzsmirigy működésében…

A jóddal blokkolni és serkenteni is lehet a pajzsmirigy működését. Nálunk ezzel a nyomelemmel tulajdonképpen nem kell foglalkozni, mert egy európai felmérés szerint Hollandiát azonnal Szlovákia követi azon országok sorrendjében, ahol elegendő jódmennyiség van az emberek szervezetében, tehát nálunk gyakorlatilag jódhiány nincs. Mindenki tanúsíthatja, hogy ma már nem nagyon látunk óriási golyvát, s ez a jód érdeme. Amióta a sót jódozzák, vagyis a hatvanas évek végétől, fokozatosan megszűnt a jódhiány.

Akkor mi váltja ki a pajzsmirigy működési zavarát?

Kérdés, hogy azért van-e manapság több pajzsmirigyzavar, mert jobb a diagnosztizálás, vagy azért, mert valóban több a zavar. Az ultrahang nagyon sokat segít annak megállapításában, hogy lehet-e gyulladás, s milyen jellegű a betegség. Ebben a tekintetben Szlovákiában nem rosszabb a helyzet, mint Nagy-Britanniában, de azért még mindig lehetne javítani az eredményeken. A statisztika azt mutatja például, hogy az ötven év körüli, magukat egészségesnek tartó hölgyek 10–15 százalékának nem működik tökéletesen a pajzsmirigye.

Ebben a korban ez törvényszerű?

Nem törvényszerű, de az immunrendszer állapota, működése nagyban befolyásolja a zavar kialakulását.

Idős korban talán már nem okoz olyan nagy gondot…

Úgy tűnik, az idősebbek jobban viselik a hormonhiányt, kevésbé igénylik a pajzsmirigy hormonját. A fiatal lányok szervezete viszont sokáig tűr, s csak később alakulnak ki a tünetek. Valójában sokszor csak véletlenül derül fény a bajra. Például nemrég volt egy betegem, akit egészen másra kezeltek, s feltűnt, hogy nem reagál a gyógyszerekre. Viszont azokból a tünetekből, amelyek a pajzsmirigy alulműködését jelzik, alig volt valami. Jobban megvizsgáltam a pajzsmirigyét, és valóban ott volt a baj.

Sokan azzal próbálják magyarázni túlsúlyukat, hogy nem jól működik a pajzsmirigyük, s ezért nem tudnak lefogyni.

Igen, hálás dolog a túlzott kalóriafogyasztást, a súlygyarapodást a pajzsmirigy számlájára írni. Az alulműködés valóban súlygyarapodáshoz vezet, az viszont nem igaz, hogy kövérséget csak a pajzsmirigy alulműködése okozhat, ugyanis hízni csak akkor lehet, ha túl sokat eszünk.

Valahogy keveset foglalkozunk ezzel a szervünkkel…

Sokáig orvosi körökben sem igen fogadták el, hogy ez a szervünk milyen fontos, s hogy betegségeket is okozhat. Például a kardiológusoknak korábban eszükbe sem jutott, hogy erre gondoljanak. Van egy jódot tartalmazó gyógyszer, amely az egyik leghatásosabb szívritmus-szabályozó, de voltak betegek, akiknek a gyógyszer után romlott az állapotuk. Utólag kiderült, hogy azért, mert leblokkolta a pajzsmirigyet. Ha valakinek nagyon jó autója van, de nem megfelelő akkumulátor van benne, akkor a gépkocsi minden része rosszul fog működni. A pajzsmirigyet is akkumulátorhoz hasonlítanám. Ha nem működik, akkor a szervezet sem működik. A pajzsmirigy biztosítja a szervezet anyagcsere-folyamatait, a megfelelő energiaegyensúlyt. Három dolgot kell figyelembe venni: a pajzsmirigy funkcióját, továbbá azt, hogy minek az árán tud optimálisan működni (ha beteg), tehát növekszik-e, göbösödik-e. Volt olyan betegem, aki hatalmas golyvával jött be, s amikor azt kérdeztem, hogy hol volt harminc évig, azt válaszolta, hogy hiszen vettek tőle vért, s az orvos azt mondta, hogy minden rendben van. A pajzsmirigyet nagyságának, struktúrájának és hormontermelésének tükrében kell nézni. Néha gondot okoz olyanokat kezelni, akiknek hosszabb ideje „hormonelmaradásuk” van, mert már kialakultak bizonyos elváltozások, és komplikációkat okozhat, ha gyorsan állítjuk vissza a hormonegyensúlyt. Könnyebb kezelni, ha alulműködik, mintha túlműködne, mert ott fékezni kell a hormontermelést. Gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a beteg szedi a gyógyszert, jól érzi magát, s nem jön ellenőrzésre, pedig a kezelést nem fejezte be, csak egyszerűen abbahagyta.

Ha valakinek golyvája van, a kezelés után eltűnhet?

Igen, mégpedig elég nagy százalékban. Lényegében ha jól választjuk meg a gyógyszert, akkor néhány éven belül a mirigy összehúzódhat, elsorvadhat, a golyva eltűnhet. (kovács)

MIT KELL TUDNI A PAJZSMIRIGYRŐL?

A gége magasságában, a légcső két oldalán található. H betűre emlékeztető alakú, két, szimmetrikus lebenyből álló apró, normális esetben körülbelül 20 gramm súlyú szerv, amelynek két részét apró hidacska köti össze. Fő feladata az anyagcserét szabályozó hormonok termelése és szinten tartása. Ezt a tevékenységét az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonja szabályozza. Az általa termelt jódtartalmú tiroxin, trijodtironin elsősorban az anyagcsere-folyamatokra, a fehérjeszintézisre, a szív, máj, vese, izomzat oxigénfogyasztására hat, míg a kalcitonin a csontépítésben játszik szerepet. A szerv hátsó részében található a négy, bors nagyságú mellékpajzsmirigy. Méretük ellenére szerepük nagyon is lényeges, termékük, a parathormon a szervezet kalcium- és foszforszintjét szabályozza.