Tejben fürdő kisbabák

A legtöbb kismama attól tart, hogy kevés lesz a teje. Ám előfordulhat ennek az ellenkezője is. A kelleténél nagyobb tejkínálat főleg a szoptatás első időszakára jellemző, de bármikor előfordulhat, ha a baba a szokásosnál ritkábban szopik, vagy ha hirtelen elválasztják. A túl sok tej termelése kényelmetlen mellfeszülést okoz, sőt az is megeshet, hogy tejcsatorna-elzáródást vagy mellgyulladást idéz elő.

A szülés utáni második-harmadik napon a kis mennyiségű előtej átadja a helyét a bővebben termelődő átmeneti, majd érett tejnek. A változás látványos: a jelenséget emiatt tejbelövellésnek is nevezik. Ha a mell a szöveti duzzanat következtében és a nagyobb mennyiségű tej termelődése miatt annyira feszes, hogy a babának emiatt nehézséget okoz a szopás, segíthet, ha a mama fej egy kicsit, mielőtt mellre teszi a kisbabát.

Nem ritka, hogy rendszeresen fejést javasolnak, és megkérik a kismamát, ürítse ki teljesen a mellét. Erre a tejtermelés fenntartása érdekében jól szopó csecsemő esetében nincs szükség. A sok fejés viszont egyre több tej termelésére készteti a szervezetet. Van, akinek fejés nélkül is több termelődik a kelleténél.

A szoptatás elején zsírszegény, de cukorban (laktóz) gazdag a tej, míg a szoptatás második felében sűrű, laktató: bővelkedik fehérjében és zsírban. A szopás során ürülő első tejet könnyű leveshez, míg a hátsó tejet tartalmas második fogáshoz hasonlíthatjuk. Ha mindkettőből megfelelő mennyiséget kap a baba, a szomját is oltja, és jól is lakik. A túl sok laktóz hashajtó hatású. A megoldás természetesen nem az, hogy tápszert adunk a babának. Változtatni kell a szoptatási gyakorlaton annak érdekében, hogy az anya szervezete éppen annyi tejet termeljen, amennyi a babának kell. Z. O.