A szárazszem-szindróma egyre gyakoribb betegség, amelyet a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű könny termelődése okoz. Ez a betegség leggyakrabban nőknél fordul elő, és nagyon kellemetlenek a tünetei.
A páciens reggel, amikor kinyitja a szemét, szúró, kaparó fájdalmat érez, amely a nap folyamán enyhül. A tünetek leggyakoribb oka a könnymirigy termelődésének csökkenése.
A könnyszervek működése
A könnyszervek a könnymirigyből és a könnyelvezető utakból állnak. A könnymirigy a szemüreg külső-felső részében helyezkedik el. Több lebenyből áll és körülbelül tíz kivezető csövecskéje van, amelyek a felső szemhéj alá vezetnek. Ha felhúzzuk a szemhéjat, akkor az áthajlásában láthatjuk a mellékkönnymirigyeket (Wolfring- és Krause-mirigyek, Henle-féle kripták), amelyek azonban nem termelnek elegendő könnyet, így a könnymirigy károsodásakor a kötőhártyán és a szaruhártyán kóros elváltozások keletkeznek. A kötőhártya hámjában kehelytestek találhatók, amelyek mucint, vagyis a könnyfilm egyik alkotóelemét termelik. A szempillák között módosult verejtékmirigyek, Moll-féle mirigyek találhatók. A szempillák faggyúmirigyeit pedig Zeis-féle mirigyeknek nevezzük.
Ha túltermelés következtében, vagyis intenzív könnyezéskor a könny nem csordul ki a szemhéjszéleken, akkor a belső zugban levő könnytócsában gyűlik össze. Innen a felső és alsó szemhéj belső szélén található könnypontok vezetik el a könnyet a könnycsövecskékbe, amelyek egyesülve a könnytömlőbe torkollnak. Normális körülmények között a könnypontok nem láthatók, mivel a könnytócsába merülnek. A könnytömlőből a könny-orr vezetéken át jut a könny az orrüregbe, majd a garatba. Ebből következően nem csak képletesen értendő az, ha a síró emberre azt mondjuk, hogy nyeli a könnyeit.
Mi a szerepe a könnynek?
A könnyre a szemgolyó, elsősorban a szaruhártya nedvesen tartásához van szükség. Erre a célra a normális körülmények között termelődő mennyiség éppen elegendő. A pszichikus úton kiváltott fokozott könnytermelést sírásnak nevezzük. Ammónia és más ingerlő anyagok reflektorikus úton váltanak ki könnyezést. A könny enyhén lúgos vegyhatású, sókat és fehérjéket tartalmazó folyadék. Normális mennyisége mindkét szemben kb. 6 mikroliter. Percenként átlagosan 1,2 mikroliter termelődik. A benne található fehérjék között a liszozimeknek antibakteriális hatása van. A könnyben található fehérjék egy része identikus a szérumfehérjékkel.
A könny a szem védelmi rendszeréhez tartozik. A pislogás segítségével mechanikusan lemossa a szaruhártyáról a szennyeződéseket, valamint antibakteriális hatású liszozimeket tartalmaz, amelyek védelmet biztosítanak a kórokozókkal szemben. Mivel a szaruhártyának nincs saját vérellátása, ezért tápanyagellátását részben a könnyben található tápanyagok és vitaminok biztosítják.
Mi a könnyfilm?
Minden pislogásnál a felső szemhéj szétkeni a könnyet a szem felületén, és vékony filmet képez, amit könnyfilmnek nevezünk. Három rétegből áll. A külső réteg a lipid réteg, amely megakadályozza a könny elpárolgását. A középső réteg a vizes réteg, amely tisztítja a szemet és eltávolítja az ingerlő anyagokat és az idegen testeket. A belső mukóz réteg elősegíti a vizes réteg egyenletes széttörlését a szaruhártyán és biztosítja nedvességét. A könnyfilm védi a szemet a külső káros hatásoktól és a kórokozóktól. A szaruhártya felületét simává teszi, így biztosítja a szem megfelelő fénytörését és az éleslátást.
A szemrésben levő könny a könnymirigyek váladékán kívül a járulékos könnymirigyek, a kötőhártya kehelysejtjei és a Meibom-mirigyek váladékát is tartalmazza. A könnymirigy éjszaka nem termel könnyet, illetőleg csak kóros körülmények között (hipertireózis, hipofízis daganat).
A szárazszeműség okai
A könnymirigy sérülése, esetleg egyéb okból csökkent működése következtében a könnytermelés megszűnik. Ennek következménye a szárazszeműség (keratoconjunctivis sicca). A kötőhártyán és a szaruhártyán a könnyfilmréteg szabálytalan, szemcsézett lesz, finom hámhiányok keletkeznek. A felszínes hámrétegek széles sodralékok alakjában a kötőhártyazsákból kiemelhetők.
Ez a klinikai kép a Sjögren-szindróma keretében is kialakulhat, ekkor a szaruhártya szárazságán kívül szájszárazság, ízületi gyulladás keletkezik. A tünetek többnyire nőknél, a menopauza idején keletkeznek. A könnytermelés csökkenését, ill. összetéte-lének változását gyógyszerek is okozhatják. A könnytermelődés csökkenése miatt a szem irritált, átmenetileg bepirosodik. A páciens szúró, csípő, nyilalló fájdalomra panaszkodik. Központi fűtéses épületekben, légkondicionált, száraz levegőjű helyeken a panaszok erősebbek. Reumatikus, autoimmun megbetegedésekben szenvedőknél a tünetek sokkal súlyosabbak. A szaruhártya kiszáradása miatt a lesodródó hámsejtek és a mukózus váladék a pislogás hatására finom szálakká sodródik, amelyek nagyítóval jól láthatók. A mennyiségileg csökkent könnytermelést legegyszerűbben a Schirmer-teszt segítségével mutatható ki. Vékony lakmuszpapírt helyezünk az alsó kötőhártyazsákba, majd öt perc elteltével lemérjük a könny által átáztatott, elszíneződött papír hoszszát. A könnytermelés fokozására nincs hatásos gyógyszer, ezért ún. műkönnyekkel lehet a tüneteket enyhíteni. A műkönnyet a beteg annyiszor csepegtetheti a szemébe, ahányszor szükségét érzi. Nehéz esetekben a könnypontok elzárásával csökkenthető a könny elfolyása, és így a szem nedvesebb marad.
A szerző szemorvos
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.