Rossz emésztés = 40 százalék

A gyomorégés, böfögés, émelygés, hányinger, korai jóllakottság, puffadás, éhségfájdalom mind a diszpepszia körébe tartoznak. Ezek a tünetek abban az esetben, ha az ok azonosítható, nem feltétlenül jelentenek betegséget, de egyrészt roppant kellemetlenek lehetnek, másrészt pedig figyelmeztethetnek egy komolyabb problémára. Minél hosszabb ideig hanyagoljuk őket, annál komolyabb baj lehet belőlük. A diszpepszia állandóan visszatérő panasz, krónikus elváltozás. Életmódunkba automatikusan beépítjük a kellemetlen, gyakran fájdalmas tünetek elviselését. Elfogadjuk, hogy ezek a tünetek a civilizáció velejárói, és nem vesszük észre, hogy pusztán elviselésük több energiát és időt emészt fel, mintha rászánnánk magunkat egy szakember felkeresésére, esetleges étrend- és életmód-változtatásra.

Felgyorsult életmód...

Az életmód-betegség is betegség – és itt ezzel állunk szemben. Civilizációs tünetcsoportról van szó, a modern társadalmak egyik népbetegségéről. Amerikában például ez a leggyakoribb oka a munkahelyi hiányzásoknak. Legalább 80 millió amerikai él együtt a diszpepszia tüneteivel, többségük (60 százalékuk) 25 és 45 év közötti nő. A gyógyszerek toplistáját magasan vezetik a gyomorbajokra alkalmazott szerek – egy fekélytünetek elleni gyógyszer évi egymilliárd dolláros forgalommal a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerült. A diszpepszia előfordulási aránya a felnőtt lakosság körében: Skóciában 25, Dániában 34, Angliában 41, Svédországban a férfiak között 50, a nők körében 59 százalék. A többi nyugat-európai országban 25-50 százalék közé tehető a diszpepsziások száma.

...lelassult gyomor

Emésztőrendszerünk eredetileg könnyedén megbirkózott minden elfogyasztott táplálékkal, hiszen alapvetően természetes anyagokról volt szó, az élelmiszerek evolúciójával azonban nem tudott lépést tartani. Csak gondoljuk végig egy átlagos napon elfogyasztott ételeink sorát, és próbáljuk beleélni magunkat, mit érezhet az emésztőrendszerünk, amikor egy-egy mesterséges ételszínezékkel színezett, részben szintetikus úton előállított, tartósítószerekkel konzervált falattal találkozik. Ha ehhez még hozzáadjuk a napi stresszt, az állva, telefonálás közben, két tárgyalás között sebtében bekapott szendvicseket, a késő esti bőséges pótvacsorákat, a rendszeres mozgás, a pihenés, feltöltődés hiányát, nem is beszélve a dohányzás és az alkohol fokozottan káros hatásairól – csoda, ha gyomrunk sokszor hangosan tiltakozik az ilyen bánásmód ellen?

Téves hiedelmek

A „sok a savam“, vagy „nincs elég savam“ kifejezés a családok többségében ismerősen hangzik, elsősorban nagy ünnepi lakomák után. Ilyenkor jönnek a népi gyógymódok, a jó öreg szódabikarbóna, esetleg valamilyen savfejlesztő vagy savlekötő szer. Hiszen többnyire azt a tudást örököljük a gyomorbajokkal kapcsolatban, hogy a sav felelős értük – pedig ez csak részben igaz. A közhiedelemmel ellentétben az emésztési panaszok túlnyomó részéért az emésztési rendszer nem megfelelő mozgása, az úgynevezett diszmotilitás vagy motilitási zavar a felelős. Diszmotilitás esetén a gyomor és a bélrendszer természetes mozgása nincs jól összehangolva. A reflux jellegű diszpepszia esetén például a savas gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, és annak alsó szakaszán a nyálkahártyát károsítja – ez okozza az égő érzést. De motilitászavar állhat sokszor a fekély jellegű tünetek mögött is (éhségfájdalom, étkezésre csökkenő fájdalom). Ebben az esetben a nem megfelelő gyomorürülés okozza a tüneteket. Az ötletszerűen bekapott szódabikarbóna vagy egyéb savcsökkentő szerek legfeljebb átmeneti enyhülést hozhatnak, de a baj okát nem szüntetik meg.

A megoldás

A gyomor és a bélrendszer mozgását a megfelelő gyógyszerek segítségével sikeresen össze lehet hangolni. A diszpepszia tünetei figyelmeztető jelei lehetnek egy komolyabb megbetegedésnek is. Éppen ezért helytelen különféle gyógyszereket találomra bekapdosnunk, mivel ezzel többet árthatunk, mint használunk. Diszpepsziás tünetek esetén a helyes út, ha felkészült háziorvosunkhoz fordulunk.