Az elmúlt napokban napvilágot látott felmérés szerint az európaiak leggyakrabban gépkocsival utaznak szabadságra, de egyre népszerűbb közlekedési eszköz a repülőgép. Vajon tisztában vagyunk-e azzal, hogy a repülőút, pontosabban a hosszú ülés milyen veszélyeket rejt magában? Most nem az általános biztonságra, hanem az egészségünket fenyegető veszélyekre és kockázatokra gondolunk.
Ne fájó füllel és dagadt lábbal
A nyomást és a fájdalmat a repülőgépfülkében lévő légnyomás-ingadozás okozza. A felszállás után a fülke légnyomása csökken. A középfülben a körülmények miatt túlnyomás keletkezik, amelyet a tökéletesen egészséges embereknél rendszerint az ún. Eustach-féle kürt kiegyenlít. Landoláshoz közeledvén viszont a kabin nyomása növekszik, ami a középfülben nyomáshiányt okoz. Ez már nehezebb feladat a fülnek. Ha az Eustach-féle kürt nem tud elég gyorsan kinyílni, a dobhártya befelé domborodik, és ez fáj.
Külföldön vannak olyan mikrofilteres füldugók, amelyek a környezet és a középfül közötti nyomás lassú és folyamatos kiegyenlítéséről gondoskodnak, megakadályozva ezzel a fülfájás kialakulását. A füldugó felnőtt- és gyerekméretben kapható.
Egy másik lehetőség, hogy egyszerű náthaellenes szereket használunk. Az orrcseppek vagy orrspray-k, melyek az oxymetazolin nevű hatóanyagot tartalmazzák, az orr, a melléküregek és a középfül közötti járatokat tisztítják ki és tartják szabadon. Aki akadálytalanul tud mélyen lélegezni, annál a nyomáskiegyenlítés is könnyebben megy. Gyerekek és felnőttek részére egyaránt kaphatók speciális készítmények, amelyeket felszálláskor és szükség esetén még egyszer landolás előtt lehet használni. Az is segít, ha fel- és leszállásnál tudatosan nyelünk, rágógumit rágunk vagy cukorkát szopogatunk. Csillapítja a fájdalmat, ha két poharat tartunk a fülünkhöz, melyben meleg, nedves papírkendő van. Ezáltal a levegő a hallójáratokban felmelegszik, a légnyomás pedig csökken. A hosszú repülőút másik kellemetlen kísérője a lábdagadás. A hosszú ülés nehezíti a vér visszafolyását az alsó végtagokból a szív felé, s a vér pang az alsó végtagokban. Üléskor a lábszárizmok roszszul pumpálják a vért. Ezért a teljesen egészséges embernek is bedagadhat a lába a hosszú ülés után.
Rosszabb a helyzet azokkal, akiknek már vannak visszereik. Esetükben az érrendszer billentyűzete nem zár jól, s ezért van az, hogy a visszeres embereknek már rövid ideig tartó ülés után bedagad a lábuk. A lassú vérkeringés következtében vérrög alakulhat ki. Ilyenkor beszélünk ún. utazási trombózisról.
Aki hosszú útra készül, gondolnia kell a lábdagadásra, ezért meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket. Ezek közé tartozik a kompresszív harisnya viselése, az érrendszert erősítő gyakorlatok végzése, és a duzzanat kialakulását megakadályozó növényi kivonatok alkalmazása. Az elasztikus harisnya viselését a problémamentes embereknek is ajánlják a szakemberek.
A visszeres lábú embereket még egy veszély fenyegeti: nagyobb a kockázata trombózis kialakulásának, ezért speciális gyakorlatokkal kell megmozgatniuk az alsó végtagokat, hogy javuljon a vérkeringés: bokakörzés jobbra és balra, a lábujjak megfeszítése és ellazítsa, stb. Ha hosszú útra készül, legyen természetes az elasztikus harisnya viselése és a duzzanat kialakulását megakadályozó táplálékkiegészítők szedése. Azok, akiknek már volt trombózisuk, továbbá a kövér embereknek, a daganatos betegeknek, az elmúlt három hónapban műtéten átesett betegeknek utazás előtt két órával injekció formájában heparint kellene kapniuk. (ki)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.