Ne csak a géneket hibáztassuk!

Ez a következménye annak, hogy az iskoláskorú gyerekek 10 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, 28 százaléka pedig metabolikus szindrómában (civilizációs népbetegség, amely érelmeszesedést okoz, valamint korai szív- és érrendszeri halálozáshoz vezet) szenved. 

A cukorbetegségnek két típusa van. Az 1-es típusú diabétesz – amelyet fiatalkori cukorbetegségnek is hívnak – krónikus betegség, amelyben a hasnyálmirigy képtelen inzulint termelni, vagyis azt a hormont, amely segít a sejteknek felszívni a szervezetbe kerülő cukrot és azt energiává átalakítani. A 2-es típusú diabétesz is összefügg azzal, hogy a beteg szervezete képtelen az inzulintermelésre. A 2-es típusú cukorbetegek között van olyan is, aki képes ugyan inzulint termelni, de az a mennyiség nem elegendő a szervezet megfelelő működéséhez. 

A mozgáshiány túlsúlyhoz vezet 

Nemrég még az öregség velejárójának tartották a 2-es típusú cukorbetegséget, de sajnos ma már világszerte egyre több serdülőt érint – új jelenség a gyermek diabetológiában. Kialakulásához a feltételeket épp a család életmódja – étkezési és mozgási szokásai – teremti meg. Természetesen a gyerek ezt utánozza. Ebből a szempontból veszélyes a zsíros és sült ételek, az édességek túlzott fogyasztása, és az, hogy gyümölcsből és zöldségből pedig kevés kerül a tányérra. Az elmúlt évtizedek gyökeres szociális változásai a gyerekeknek nemcsak az étkezési, hanem a mozgási szokásait is megváltoztatták. Sokkal kevesebbet mozognak, mint régen, ami előbb-utóbb túlsúlyhoz vezet. Innen pedig egyenes út vezet a 2. típusú cukorbetegség kialakulásához. A két betegséget – a cukorbetegséget és az elhízottságot – egy szóval diabezitásnak nevezik. 

A gyermek- és serdülőkori túlsúly vagy elhízottság sok esetben felnőttkorban is megmarad, és más civilizációs betegségek kockázati tényezőjévé válik. Nem elhanyagolható az a felismerés sem, hogy a 17 éves elhízott gyerekek 60 százaléka felnőttkorban is az lesz. Európában évente legalább 400 000-rel nő a túlsúlyos gyerekek száma, közülük több mint 85 000 elhízott. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik európai gyerek, vagyis 14 millió, túlsúlyos. Az Európai Unióban 550 000 gyerek és serdülő szenved metabolikus szindrómában, s abban az országban van belőlük a legtöbb, ahol sok az elhízott gyerek. Szlovákiában szerencsére még viszonylag ritka a gyerekek és a serdülők között a 2-es típusú cukorbetegség. Ám félő, hogy az túlsúly és az elhízottság terjedésével ez a cukorbetegség is terjedni fog, akárcsak a nyugat-európai országokban. 

Nincs egyetlen hibás gén 

„Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségnek van genetikai alapja, de nem egyetlen gén, hanem több génben végbemenő változások, valamint a környezeti hatások együttesen tehetők érte felelőssé – hangsúlyozta dr. Viera Doničová, a Szlovák Diabetológiai Társaság tudományos titkára, majd hozzátette: – Egy felmérés szerint az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő páciensek több mint 90 százalékának nincs diabéteszes a rokonai között. A betegség kialakulására való genetikai hajlam nem elég ahhoz, hogy valóban kialakuljon a betegség. Az intenzív kutatás ellenére eddig még nem találták meg a 2. típusú cukorbetegségért felelős egyetlen gént. Ellenben úgy tűnik, hogy több, működésében összefüggő, az adott népességre jellemző gén változásairól van szó. A 2-es típusú cukorbetegség rohamos terjedése azonban túl gyors ahhoz, hogy csak a kockázatos gének felhalmozódásának következménye legyen.” A szakemberek felhívják a figyelmet az olyan kockázatos környezeti tényezők fontosságára, mint amilyen a elhízottság és a mozgáshiány. Tehát a cukorbetegség kialakulásához a genetikai tényezők mellett a helytelen életmód – a mozgáshiány, a nem megfelelő étkezés, a stressz és az elhízottság – is hozzájárul.

Tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegséget az esetek 8-10 százalékában az életmód megváltoztatásával el lehetne kerülni.

A betegek sok esetben úgy tekintenek a diabéteszre, mint nem kívánt örökségre, amire valójában számítottak is. 

Nemcsak a beteg, hanem az egész család 

A „cukorbeteg családokban” természetesen több a cukorbeteg. De ebben az étkezési szokásoknak és az életmódnak is szerepe van. „Semmiképpen nem a túlsúlynak, a bőséges táplálkozásnak, az édesített italok fogyasztásának, a rossz életmódnak kell a családot összetartania – mondta dr. Katarína Raschlová, a Szlovákiai Diabetológiai Társaság elnöke, majd hozzátette: – A növekvő testsúllyal párhuzamosan csökken a természetes mozgás. Az egyedüli megoldás az, hogy ha cukorbeteg van a családban, akkor az egész család életmódját meg kell változtatni, rávenni a családtagokat, hogy rendszeresen mozogjanak, ellenőrizzék testsúlyukat, és ízletes, ugyanakkor egészséges ételeket készítsenek. Az egész család táplálkozhat úgy, mint a cukorbeteg. Egyedül így kerülhetjük el, hogy a cukorbetegek új generációja nőjön fel. Csak így lehet megakadályozni a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, vagy legalábbis késleltetését.” (kovács)