Mocsárláz is lehet...

A média sokat foglalkozik azzal, milyen fontos a védőoltás, és felsorolja a kacifántos nevű trópusi betegségeket. Számtalan katasztrófafilm is arra int, hogy felkészületlenül ne utazzunk egzotikus tájakra, és ne vegyük félvállról, ha valami rendellenességet tapasztalunk magunkon.

Melyek azok a betegségek, amelyek valóban veszélyt jelentenek utazásunk során? Az egyik legismertebb a mocsárláz, ismertebb nevén a malária. Az emberi maláriát a Plasmodium nevű kórokozó 4 faja okozza: a plasmodium vivax, malariae, ovale illetve a falciparum. Emberről emberre a fertőzést a fertőzött nőstény anopheles szúnyogok csípésével viszi át (ritkább esetben a fertőzés bekövetkezhet vérátömlesztés után is). Maguk a szúnyogok a kórokozó szexuális alakját tartalmazó vér szívásával fertőződnek. A szúnyog testében lezajló szexuális fejlődési folyamat során úgynevezett sporozoiták keletkeznek, melyek a szúnyogcsípés alkalmával bejutnak az emberi szervezetbe. Az emberben zajlik le a kórokozó fejlődésének az aszexuális szakasza, méghozzá a májban. Ezt követően a paraziták kikerülnek a májból, bejutnak a véráramba és elárasztják a vörösvértesteket, osztódni kezdenek, és 48, illetve 72 óra múlva a vörösvértestek szétesését okozzák. Ezáltal a paraziták új generációja (a merozoiták) szabadul fel. Ez a ciklus sokszor megismétlődik. A beteg azonban csak akkor veszi észre, hogy fertőzött, amikor már több ciklus lejátszódott a szervezetében. Ekkor jelentkezik az irodalomból ismert maláriás roham.

Különösen veszélyes lehet a plasmodium falciparum, mely sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a többi faj által okozott fertőzés. Ilyenkor a panaszok hirtelen kezdődnek: a beteg heves fejfájásra panaszkodik, szédül, hasmenés, hányinger gyötri, és sokszor hány is, de előfordulhatnak izomgörcsök is. A tünetek folyamatosan súlyosbodnak, megjelenhetnek beszédzavarok, kettős látás is. A beteg vérnyomása drasztikusan lecsökken olyannyira, hogy elveszíti eszméletét. A vörösvértestek nagyarányú szétesése miatt kevés oxigén kerül a szervezetbe, így az agyba is. A panaszokat tovább súlyosbítja, hogy gyakran tüdőödéma is kialakul, amely miatt szintén kevés oxigén kerül a szervezetbe.

Nagyon fontos, hogy még a betegség kezdetén felállítsák a helyes diagnózist. Ez a vér mikroszkópos kivizsgálásával lehetséges, ugyanis a speciális szérumvizsgálatok időigényesek, és nem lehet, hogy a súlyos beteg megfelelő kezelése napokat késsen. Többféle gyógyszer is hatékony lehet, a megfelelő kezelés kiválasztása a fertőző betegségek gyógyításában járatos szakorvos feladata. A javulás első jelei a kezelést követő 36-72 órán belül jelentkeznek. A Plasmodium vivax, ovale, falciparum malária komplikációmentes, kezeletlen első rohamai általában 2-4 héten keresztül tartanak, míg a plasmodium falciparum malária, ha súlyos szövődményekkel jár, az esetek 20-30 százalékában halálos kimenetelű is lehet. Ezért fontos, hogy ha külföldről hazatérve felszökik a lázunk, minél előbb forduljunk orvoshoz, hogy minél előbb meg lehessen állapítani a láz pontos okát.

A szerző ideggyógyász

Mi jellemzi a maláriás rohamot?

A beteget először rázza a hideg, majd magas láz, s végül erős izzadás gyötri. A roham körülbelül 4-8 óráig tart. A rohamokat fáradtság, fejfájás, szédülés, étvágytalanság, hányás, hasi görcsök, száraz köhögés, illetve izom- és ízületi fájdalmak kísérhetik.