Melyik napszakban a legrosszabb átesni egy műtéten?

Vessünk egy pillantást az alkarunkra! Lehet, hogy kinézetre ugyanolyan ez a végtagunk nappal, mint éjjel, „belül” azonban napszaktól függően különbözik a működése. Ha megvágjuk vagy megégetjük a bőrünket, több mint kétszer olyan gyorsan fog gyógyulni, ha a baleset a nappali órákban történik, mintha éjjel történne.

Ha az influenzajárvány ellen akarjuk beoltatni magunkat, szintén nem mindegy, hogy a nap melyik szakaszában tesszük. Ha ugyanis reggel 9 és 11 óra között kapjuk az oltást, akkor négyszer annyi védő antitestet fog előállítani a szervezet, mintha a nap későbbi szakaszában kapnánk. Ha bármikor szívműtétre van szükségünk, akkor viszont ennek az ellenkezője igaz: a hosszú távú túlélési esély jelentősen jobb, ha délután fekszünk kés alá.

A cikk szerint az éjszaka égési sérüléseket szerzett emberek gyógyulása körülbelül 11 nappal tovább tart, mint a napközben megsérült személyeké.

„Fiziológiai szempontból mások vagyunk nappal, mint éjjel” – mondja Tami Martino, a kanadai, Ontariói Guelph Egyetem Szív- és Érrendszeri Kutatóközpontjának igazgatója, aki arra törekszik, hogy alkalmazza ezt a biológiai időzítésről kialakuló új tudást. A ráktól a kardiológiáig, az ízületi gyulladástól az allergiáig mindenféle gyógyulásban előnyt jelentene ennek a biológiai órának az alkalmazása. A beszedett gyógyszerek pozitív hatását és a beavatkozások sikerességét is nagyobb arányban növelné, ha a betegeknek olyan időpontokban végeznék ezt, amikor a legvalószínűbb, hogy hatékonyak és a legkevésbé ártanak. Ezeknek a ritmusoknak a megerősítése lehetővé teszi a betegek gyorsabb felépülését.

„Személyes meggyőződésem, hogy ez az úgynevezett cirkadián ritmus örökre megváltoztathatja a gyógyászatot” – mondja Martino.

Az a gondolat, hogy életritmusunk óránként változik, valójában nem új keletű. A hagyományos kínai orvoslás leírja a különböző szervek napi ritmusát is, a szervek ugyanis különböző időpontokban másként viselkednek – a tüdő 3 és 5 óra között, a szív 11 és 13 óra között, a vesék 17 és 19 óra között a legaktívabbak, és így tovább. A legújabb tanulmányok egyre növekvő száma miatt azonban megújult a modern orvostudomány érdeklődése testünk belső monitorának a betegségekre és kezelésekre gyakorolt hatása iránt is.

„Sejtjeink úgy fejlődtek ki, hogy a sebek hatékonyabban gyógyuljanak az aktív biológiai óráinkban” – mondja John O’Neill, az Orvosi Kutatási Tanács Molekuláris Biológiai Laboratóriumának biológusa. „Immunrendszerünket a biológiai ritmusok is befolyásolják, amelyek megállapítják, hogyan reagál az a fertőzésekre. Először furcsának tűnhet, hogy a kórokozókra való reagálás képességét a napszaknak megfelelően változtatjuk” – mondja Rachel Edgar, a Londoni Imperial College virológusa.

Edgar feltárta a cirkadián ritmus és a vírusfertőzések kapcsolatát is, például a herpesszel való kölcsönhatást. Az egyik tanulmány szerint a herpeszvírus tízszer replikálódik azokban az egerekben, amelyek a pihenőidő alatt fertőződtek meg. A fertőzött sejtek napi ritmusa szintén befolyásolja a vírusfertőzés mértékét. Ez a bizonyíték illeszkedik egy nemrégiben végzett tanulmányhoz, amely az influenza elleni vakcina beadásával kapcsolatos. Ezek az eredmények izgalmas új lehetőségeket nyitnak meg a fertőző betegségek kezelésében is.

Az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereinek több mint fele a szedés időpontjától függően többé-kevésbé hatásos lehet. Ide tartoznak a szokásos fájdalomcsillapítók, az aszpirin és az ibuprofen, valamint a vérnyomás, a peptikus fekélyek, az asztma és a rák elleni gyógyszerek is.

Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint a rák elleni sugárterápia hatékonyabb lehet, ha délután végzik a betegen, nem pedig reggel.

Fontos, hogy a cirkadián ritmus nem mindenkinél azonos. A lakosság jelentős része éjszakai műszakban is dolgozik, amelynek hatása lehet a cirkadián ritmusra és az egészségre.

A legmeggyőzőbb bizonyítékok a szívbetegségben szenvedő betegektől származnak. Más szövetekhez hasonlóan a szív- és érrendszernek is erős cirkadián ritmusa van – pulzusunk és vérnyomásunk alvás közben a legalacsonyabb, de ébredéskor hirtelen megemelkedik. Ezek a cirkadián változások befolyásolják a súlyos szíveseményeket, például egy szívroham bekövetkezésének idejét.

Mi lehet tehát a megoldás? Az egyik megoldás olyan ütemterv készítése, amely figyelembe veszi, mikor van a test a legmegfelelőbb állapotban ahhoz, hogy megbirkózzon a gyógyszerekkel, beavatkozásokkal. A szívműtétnél ez lehet délután, de más beavatkozások esetén más időpont lehet a legalkalmasabb.Egy másik megoldás lehet az úgynevezett cirkadiánus vagy emberközpontú világítási rendszerek telepítése a kórházakban, amelyek intenzitása és színe változhat 24 órás időtartam során, megkísérelve utánozni a természetes fényviszonyokat a szabadban. A koppenhágai Glostrup Kórházban az orvosok egy ilyen rendszer hatását mérik a stroke rehabilitációs osztályon. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy a betegek erőteljesebb cirkadián ritmust mutatnak az efféle világítási rendszerre reagálva, kevésbé depressziósak és nem szoronganak annyira, mint egy hagyományos világítású kórházi szobában.

(egeszseg-hirek)