Egészség

Melyik napszakban a legrosszabb átesni egy műtéten?

A test belső órája, monitora éjjel-nappal aktív, éppen ezért az immunrendszer teljesítménye a gyógyulási folyamatokat is meghatározza. A BBC cikke szerint, amely az ember belső órájáról szól, tudatosan tehet azért, hogy egészségesebb legyen, méghozzá úgy, hogy odafigyel arra, mikor vesz be gyógyszert, vagy mikor iratkozik fel egy műtétre.
author
ÚJ SZÓ ONLINE

2022. október 10. 08:36

műtét k
- Unsplash-felvétel

Vessünk egy pillantást az alkarunkra! Lehet, hogy kinézetre ugyanolyan ez a végtagunk nappal, mint éjjel, „belül” azonban napszaktól függően különbözik a működése. Ha megvágjuk vagy megégetjük a bőrünket, több mint kétszer olyan gyorsan fog gyógyulni, ha a baleset a nappali órákban történik, mintha éjjel történne.

Ha az influenzajárvány ellen akarjuk beoltatni magunkat, szintén nem mindegy, hogy a nap melyik szakaszában tesszük. Ha ugyanis reggel 9 és 11 óra között kapjuk az oltást, akkor négyszer annyi védő antitestet fog előállítani a szervezet, mintha a nap későbbi szakaszában kapnánk. Ha bármikor szívműtétre van szükségünk, akkor viszont ennek az ellenkezője igaz: a hosszú távú túlélési esély jelentősen jobb, ha délután fekszünk kés alá.

A cikk szerint az éjszaka égési sérüléseket szerzett emberek gyógyulása körülbelül 11 nappal tovább tart, mint a napközben megsérült személyeké.

„Fiziológiai szempontból mások vagyunk nappal, mint éjjel” – mondja Tami Martino, a kanadai, Ontariói Guelph Egyetem Szív- és Érrendszeri Kutatóközpontjának igazgatója, aki arra törekszik, hogy alkalmazza ezt a biológiai időzítésről kialakuló új tudást. A ráktól a kardiológiáig, az ízületi gyulladástól az allergiáig mindenféle gyógyulásban előnyt jelentene ennek a biológiai órának az alkalmazása. A beszedett gyógyszerek pozitív hatását és a beavatkozások sikerességét is nagyobb arányban növelné, ha a betegeknek olyan időpontokban végeznék ezt, amikor a legvalószínűbb, hogy hatékonyak és a legkevésbé ártanak. Ezeknek a ritmusoknak a megerősítése lehetővé teszi a betegek gyorsabb felépülését.

„Személyes meggyőződésem, hogy ez az úgynevezett cirkadián ritmus örökre megváltoztathatja a gyógyászatot” – mondja Martino.

Az a gondolat, hogy életritmusunk óránként változik, valójában nem új keletű. A hagyományos kínai orvoslás leírja a különböző szervek napi ritmusát is, a szervek ugyanis különböző időpontokban másként viselkednek – a tüdő 3 és 5 óra között, a szív 11 és 13 óra között, a vesék 17 és 19 óra között a legaktívabbak, és így tovább. A legújabb tanulmányok egyre növekvő száma miatt azonban megújult a modern orvostudomány érdeklődése testünk belső monitorának a betegségekre és kezelésekre gyakorolt hatása iránt is.

„Sejtjeink úgy fejlődtek ki, hogy a sebek hatékonyabban gyógyuljanak az aktív biológiai óráinkban” – mondja John O’Neill, az Orvosi Kutatási Tanács Molekuláris Biológiai Laboratóriumának biológusa. „Immunrendszerünket a biológiai ritmusok is befolyásolják, amelyek megállapítják, hogyan reagál az a fertőzésekre. Először furcsának tűnhet, hogy a kórokozókra való reagálás képességét a napszaknak megfelelően változtatjuk” – mondja Rachel Edgar, a Londoni Imperial College virológusa.

Edgar feltárta a cirkadián ritmus és a vírusfertőzések kapcsolatát is, például a herpesszel való kölcsönhatást. Az egyik tanulmány szerint a herpeszvírus tízszer replikálódik azokban az egerekben, amelyek a pihenőidő alatt fertőződtek meg. A fertőzött sejtek napi ritmusa szintén befolyásolja a vírusfertőzés mértékét. Ez a bizonyíték illeszkedik egy nemrégiben végzett tanulmányhoz, amely az influenza elleni vakcina beadásával kapcsolatos. Ezek az eredmények izgalmas új lehetőségeket nyitnak meg a fertőző betegségek kezelésében is.

Az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereinek több mint fele a szedés időpontjától függően többé-kevésbé hatásos lehet. Ide tartoznak a szokásos fájdalomcsillapítók, az aszpirin és az ibuprofen, valamint a vérnyomás, a peptikus fekélyek, az asztma és a rák elleni gyógyszerek is.

Egy nemrégiben végzett tanulmány szerint a rák elleni sugárterápia hatékonyabb lehet, ha délután végzik a betegen, nem pedig reggel.

Fontos, hogy a cirkadián ritmus nem mindenkinél azonos. A lakosság jelentős része éjszakai műszakban is dolgozik, amelynek hatása lehet a cirkadián ritmusra és az egészségre.

A legmeggyőzőbb bizonyítékok a szívbetegségben szenvedő betegektől származnak. Más szövetekhez hasonlóan a szív- és érrendszernek is erős cirkadián ritmusa van – pulzusunk és vérnyomásunk alvás közben a legalacsonyabb, de ébredéskor hirtelen megemelkedik. Ezek a cirkadián változások befolyásolják a súlyos szíveseményeket, például egy szívroham bekövetkezésének idejét.

Mi lehet tehát a megoldás? Az egyik megoldás olyan ütemterv készítése, amely figyelembe veszi, mikor van a test a legmegfelelőbb állapotban ahhoz, hogy megbirkózzon a gyógyszerekkel, beavatkozásokkal. A szívműtétnél ez lehet délután, de más beavatkozások esetén más időpont lehet a legalkalmasabb.Egy másik megoldás lehet az úgynevezett cirkadiánus vagy emberközpontú világítási rendszerek telepítése a kórházakban, amelyek intenzitása és színe változhat 24 órás időtartam során, megkísérelve utánozni a természetes fényviszonyokat a szabadban. A koppenhágai Glostrup Kórházban az orvosok egy ilyen rendszer hatását mérik a stroke rehabilitációs osztályon. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy a betegek erőteljesebb cirkadián ritmust mutatnak az efféle világítási rendszerre reagálva, kevésbé depressziósak és nem szoronganak annyira, mint egy hagyományos világítású kórházi szobában.

(egeszseg-hirek)

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Az Új Szó-stúdió vendégei (balról): Dudás Tamás, a Páneurópai Egyetem Gazdasági Karának dékánja és Gál Zsolt politológus, közgazdász, a pozsonyi Comenius Egyetem Politológiai Tanszékének oktatója (Miroslav Mikas felvétele)

Új Szó-stúdió: ki okozza az inflációt, Moszkva vagy Brüsszel?

alapok

Befektetők kontra infláció: már csak a részvény- és ingatlanalapok segíthetnek

parlament k

Ipsos: A koalícióból való kilépése óta csökken az SaS népszerűsége

vonatbaleset

Még nem végeztek a komáromi vasúti baleset következményeinek felszámolásával

Új Szó

Miről ír a keddi Új Szó?

f

KVÍZ: Mérd fel a tudásod ezzel a 8 kérdéssel!

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.