KUTATÁS ÉS EGÉSZSÉG

Nők esetében a tüdőrák kockázata kisebb, és a betegség túlélési esélyei is jobbak – állították sokáig a szakorvosok. Ma is ez a helyzet, ám a női tüdőrákos esetek száma aggasztóan szaporodik, ez pedig az okok alapos kutatására ösztönzi az orvostudományt. A tüdőrákot évtizedeken át alapvetően férfibetegségnek tartották, ám ez a kór újabban egyre gyakrabban szed áldozatokat a gyengébb nem képviselői közül: az Egyesült Államokban például már több nőt öl meg, mint a mell-, vagy a petefészekrák, még akkor is, ha a betegséget megkapott nők túlélési esélyei jobbak, mint a férfiaké. Mindeközben a férfiaknál stabil, vagy éppen csökkenő a tüdőrákos esetek száma.

A tüdőrákos esetekben eddig jelentősek voltak az eltérések – attól is függően, hogy a beteg melyik nemhez tartozik. Hogy miért? Amerikai tudósok hamarosan több kísérletsorozatot is indítanak az okok kiderítésére, de az már ma is nyilvánvaló, hogy az egyik tényező a dohányzásban rejlik. Korábban a dohányzás alapvetően a férfiak szenvedélye volt, de az elmúlt évtizedekben erősen nőtt a női dohányosok száma, s azt már eddig is több tanulmány bizonyította, hogy a női szervezet érzékenyebb a cigaretta káros hatásaira, mint a férfié.

Az uszoda és az asztma

Az asztmás gyerekeknek mozgásterápiaként gyakran javasolják az úszást, ám egy belga kutatás szerint a fedett uszodák önmagukban is növelik az asztma kialakulásának kockázatát. A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói, akik tanulmányukat az Occupational and Enviromental Medicine című szaklapban publikálták, 21 európai országban vizsgálódtak. A tudósok összesen 190 ezer 13–14 éves kamasz egészségadatait vették górcső alá, elemezve a nehézlégzés, asztma, szénanátha, allergiás eredetű orrüreggyulladás, valamint az ekcéma előfordulásának gyakoriságát.

Az adatokat összevetették a százezer lakosra jutó fedett uszodák számával. Az utóbbi mutató esetében a 21 vizsgált ország gazdasági fejlettségétől függően igen nagy szórást tapasztaltak: míg a nyugat-európai országokban átlagosan 50 ezer lakosra jutott fedett uszoda, a kontinens keleti felén 300 ezerre. Elemzésük szerint minden egyes százezer lakosra számított új fedett uszoda megjelenésével az adott térségben 3,39 százalékkal nő a nehézlégzéses problémák gyakorisága, s 2,73 százalékkal emelkedik a bronchiális asztma kialakulásának kockázata. Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi tanulmányában azt mutatta ki, hogy az uszodák vizének fertőtlenítésére alkalmazott klórvegyületek a verítékkel és vizelettel érintkezve, a tüdőre káros illó vegyületeket képeznek. A tudósok az uszodában gyakran megforduló gyermekek tüdejében olyan fehérjéket is találtak, amelyek nagy koncentrációban károsíthatják a sejteket. A belga kutatók véleménye szerint alapos elemzésnek kell alávetni a klórvegyületeknek a gyerekek légzőszerveire gyakorolt hosszú távú hatását, a fedett uszodákat viszont gondosa(bba)n kell szellőztetni.

Mellékhatásként gyógyítja a rákot?

A szerotonin felhalmozódását akadályozó gyógyszerek egyúttal a rák kialakulását is gátolják – állítják kanadai kutatók, akik az antidepresszánsok mellékhatásait próbálták felmérni. Lehetséges, hogy a depressziónak van kedvező hatása is? A montreali McGill egyetem kutatói szerint – ha magának a betegségnek nem is –, az ellene használt szerek egy részének igen: ezek lassíthatják egyes rákos daganatok fejlődését. Konkrétan azokról a depreszszióellenes szerekről van szó, amelyek a szerotonin (egy idegi ingerátadó vegyület) termelődését akadályozzák. A kanadai kutatók vizsgálata szerint azoknál, akik ilyen szert szednek, 30 százalékkal kisebb a vastag- és végbélrák kialakulásának veszélye. Mindennek valószínűleg az az oka, hogy a szerotonin nemcsak az ideg-, hanem az emésztőrendszer működésében is szerepet játszik. „Segíti a daganatok növekedését, s nagy mennyiségben van jelen a belekben” – nyilatkozta a kanadai egyetem egyik professzora. A depresszióellenes szerek megakadályozzák, hogy a szerotonin bejuthasson a sejtekbe, így segítenek egyes rákos sejtek elpusztításában, illetve így lassítják azok osztódását. A felfedezés ellenére a kutatók egyelőre nem ajánlják a vastag- és végbéldaganatok megelőzésére a depresszióellenes szerek tömeges alkalmazását, mert lehetnek mellékhatásaik, s ráadásul egy ilyen lépés bizonyosan komoly vitákhoz vezetne az orvostársadalomban. E viták pedig új veszélyeket is feltárhatnak, tehát e szerek másodlagos gyógyító hatásában még korai megbízni. (MTI-PRESS)