Infarktust is okozhat a frontérzékenység

A hirtelen időjárás-változás megronthatja a hangulatunkat, felviheti a vérnyomásunkat, fájhat a fejünk, az ízületeink és az izmaink. Amikor alacsony a légnyomás, a szövetek kitágulnak és fájnak. A frontérzékenység tehát nemcsak azt jelenti, hogy esős időben álmosak vagyunk és fáj a fejünk. Ronthatja a krónikus betegek állapotát, asztmatikus rohamok, agyérkatasztrófa vagy infarktus alakulhat ki.

Nem új betegség

Hippokratész már Krisztus előtt 400 évvel említést tett frontérzékenységről. A régi germánok észrevették, hogy nagy hidegben az embereknek fájnak az ízületeik. A tibeti orvosok pedig úgy vélték, hogy minden betegség valamennyire összefügg az időjárási viszonyokkal. Később a tudósok feltételezték, hogy a hideg- és a melegfrontok állandó váltakozása a panaszok fő oka. Csak a múlt század hatvanas éveiben kezdték kutatni, hogyan hat az időjárás az emberre. Ma öt kockázati fokot ismerünk, ami azt fejezi ki, hogy az időjárási viszonyok milyen erősen hatnak az érzékeny emberre.

Ki hogyan reagál?

Az emberi test úgy működik, hogy reagálni tudjon minden éghajlati változásra. Semmilyen változás nem marad reakció nélkül. Ennek az idegreceptorok az okai, amelyek az antigénekhez hasonlóan érzékelik az időjárás-változásokat. Az eredmény az, idegsejtek bizonyos jelzéseinek hatására az egész szervezet alkalmazkodik, és a szervek átmenetileg stressz üzemmódra kapcsolnak. Vagyis készenlétben állnak és a leggyengébb rendszerek elkezdenek rosszul működni. Van, aki szív- és érproblémával, idegrendszeri problémával, más pedig emésztési zavarral reagál. Miért van az, hogy van, akinek mindene fáj időjárás-változáskor, mások pedig észre sem veszik? Emögött a test alkalmazkodóképessége húzódik meg. Ha helyesen működnek az adaptációs folyamatok, az ember helyesen reagál a változásokra, ellenkező esetben időjárás-érzékenységről beszélünk. A lakosság egyharmada időjárásérzékeny, de némely források szerint 70 százaléka.

Legjobban a vérnyomás látja kárát

A légköri nyomás változásaira a szervezet kórosan reagál. Például romlik a krónikus betegségben – szív- és érrendszeri betegségekben, gyomor- és tüdőbántalmakban – szenvedők panaszai. Ezek a tünetek még az időjárás-változás előtt jelentkezhetnek, mint valamiféle vészjelzés. A szív- és érbetegek nagyon érzékenyen reagálnak ezekre a változásokra. Az időjárás-változásokat a légnyomás heves változásai kísérik, ami megváltoztatja a vérnyomást. Ez heves reakciót válthat ki: szívdobogást, légszomjat, rosszabb esetben ájulást, agyiér-katasztrófát vagy szívinfarktust. A légköri nyomás változása az ember aktuális vérnyomását is befolyásolja. Panaszok akkor keletkeznek, amikor a légköri nyomás és a vérnyomás rövid időn belül nagyon ingadozik. Például hirtelen lehűléskor vagy esőben. Ilyenkor a magas vérnyomásban szenvedők közül sokan fáradtak, fáj a fejük, álmatlansággal küzdenek vagy ingerültek. A melegebb vidékeken általában az embereknek alacsonyabb a vérnyomásuk, itt kevesebb is az infarktus, mint az északi országokban. A hideg megemeli a vérnyomást, és az ischémiás betegségek előfordulását. A hideg és a szél gyakran jelentősen leszűkíti az ereket vagy érgörcsöket okoz, ami megemelheti a vérnyomást és a szív erei nem kapnak elegendő vért. A betegek ilyenkor mellkasi fájdalmat éreznek. A hideg, a szél és a kevés fény összefügg a szorongással és a lelki zavarokkal. Legrosszabb a hirtelen időjárás-változás. Legveszélyesebb a fronthatás, amikor hirtelen megváltozik az időjárás, a hosszan tartó forróságok idején, amikor fülledt a levegő, hirtelen lehűléskor vagy vihar előtt.

Hogyan enyhíthetjük a tüneteket?

Mit lehet tenni, ha valaki frontérzékeny? Elsősorban orvoshoz kell fordulni, aki módosítja a kezelést. Mindenesetre rendszeresen mérje a vérnyomását. Ez az ajánlás még fontosabb, ha magas vérnyomásban szenved. A magas vérnyomás nem fáj, és időjárás-változáskor a fejfájás nem jelent mindig súlyos veszélyt és kiválthatja a magas vérnyomást. Legjobb megelőzés az egészséges életmód, a fehérjében gazdag étrend, a vitaminok és az ásványi anyagok, az elegendő alvás és a mentálhigiéné. Ezek a tevékenységek helyreállítják az ember lelki egyensúlyát. A fizikai munkát végző embernek a könyvolvasás, a keresztrejtvényfejtés, a szellemi munkát végzőknek a sport a legjobb.