Ha fáj a derék, ha mozgásunk korlátozott…

Nem képes hosszabb ideig ülni, állni, még a cipőjét sem tudja felvenni fájdalmai miatt. – Mitől fáj a derekam, meg lehet gyógyítani ? – teszik fel minden esetben a kérdést, melyre nehéz egyértelmű választ adni. A legtöbb orvos erre azt válaszolja, hogy a gerinc az oka a panaszoknak.

Néhány szó a gerincről

A gerincet a csigolyák alkotják, amelyek üregében helyezkedik el a gerincvelő, csigolyák oldalán levő nyílásokon pedig erek, idegek vezetnek be és ki. Az ember gerincét hét nyakcsigolya, 12 hátcsigolya, 5 ágyéki csigolya alkotja, melyek kis ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az öt keresztcsonti csigolya 20-25 éves korig megcsontosodik, és egységes keresztcsontot alkot. A gerinc része még a 3-6 farkcsigolya is, amelyek az embernél elkorcsosodtak, elvesztették jelentőségüket. A csigolyákat nagyon erős szalagrendszer köti össze, amelyek megakadályozzák, hogy elmozduljanak. Porcos lemezek választják el egymástól, amelyek egy külső rostos gyűrűből (anulus fibrosus) és egy belső magból (nucleus pulposus) állnak. A gerinccsatornában helyezkedik el a gerincvelő. melyből 31 pár gerincvelői ideg indul ki, ezek az idegek elektromos vezetékek módjára behálózzák egész testünket. Nekik köszönhetjük, hogy mozgatni tudjuk kezünket, lábunkat, és érzékeljük a bennünket érő ingereket.

Az ember törzsfejlődése folyamán a gerinc jelentős változáson ment keresztül. A legtöbb emlős négykézláb jár, melyhez alkalmazkodik a gerinc formája, illetve funkciója. Az emberré válás során ez megváltozott, a két lábon való járás teljesen másként terheli meg a gerincet, sokkal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve a csigolyák közti porcos lemezek. Ezt a megterhelést fokozza a nehéz fizikai munka, az állandó természetellenes megterhelés. Gondoljunk csak a bányászokra, favágókra, vasúti rakodómunkásokra, hentesekre, és a többi, nehéz fizikai munkát végző emberre, milyen terhelésnek van kitéve a gerinc, illetve a csigolyák közti porckorong. Ugyanígy az évekig tartó autóvezetés, a hosszan tartó rázkódások szintén nyomot hagynak a gerincen. Az évek múlásával egyébként is csökken a porckorong víztartalma, emiatt megváltozik a szerkezete, csökken a rugalmassága, szűkebbé válik a csigolyatestek közti rés. A porckorong változásai hatással vannak a szomszédos csigolyákra, melyek szélein kinövések (spondylosisok) keletkeznek. Ugyanígy szűkül a csigolyatesteket alkotó pici ízületek közti rés is. Hosszabb idő elteltével ízületek degeneratív elváltozása figyelhető meg (spondylartrosis).

A gerinc betegségei

Az egyik leggyakrabban előforduló betegség a lumbago. Az akut lumbago leggyakrabban nehéz tárgyak emelésekor, hirtelen mozdulatok után, illetve megfázáskor keletkezik. Ilyenkor a beteg heves derékfájásra panaszkodik. A fájások miatt – melyek nem sugároznak a lábba – a beteg képtelen sokáig egy helyben ülni, állni. Megkeményednek a gerinc mellett húzódó izmok is, melyek tovább növelik a fájdalmat. Ezek a hirtelen jelentkező fájdalmak általában néhány nap után enyhülnek, de az évek múlásával egyre gyakoribbá válhatnak. Elősegíti a derékfájdalmak ismétlődését a hoszszantartó helytelen testtartás, a túlerőltetés, az elhízás, a terhesség, a deréktáji sérülések, daganatok, fertőzések, a veleszületett szűk gerinccsatorna, csontritkulás – hogy csak a leggyakoribb okokat említsem. Bármilyen okból is keletkezzen a derékfájás, a lelki problémák (depresszió, szorongás, lelki konfliktusok) minden esetben súlyosbítják a panaszokat, mivel csökkentik a beteg fájdalomküszöbét. Hosszabb távon azt eredményezik, hogy a derékfájás krónikussá válik (a fájdalom rögzül a beteg agyában), mely hatására a klasszikus fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók elveszítik hatásukat. A betegek megérzik az időjárás-változást, már 3-4 nappal az időjárás-változás előtt erősödnek fájdalmaik, kénytelenek orvoshoz fordulni.

Gyakran előfordul, hogy a fájdalom kisugárzik a beteg lábába is. Ilyenkor gyöki tünetekről beszélünk. Ezeknek a panaszoknak a leggyakoribb oka a porckorongsérv. Ez azt jelenti, hogy a porckorong külső rostos gyűrűinek károsodott rostjai között porckorong-szövet nyomódik ki, amely gyakran a gerinccsatornába kerül, s ott nyomja a gerincet. A porckorong-szövet benyomódhat a csigolyák közti lyukakba is, ahol az ott kilépő ideggyököket nyomja el. Ugyanígy hatással lehetnek a gerincből kilépő idegekre a csigolyákon keletkező egyes csontkinövések is (spondylosis). A panaszok általában hirtelen jelentkeznek, de semmiképpen nem hozható mindig kapcsolatba a nagyfokú testi megerőltetéssel vagy a hirtelen mozdulattal.

A betegek leggyakrabban a következő panaszokkal fordulnak orvoshoz:

heves fájdalom, mely gyakran lehetetlenné teszi a mozgást,

a fájdalom kezdetben csak a deréktájra korlátozódik, később kisugárzik a lábba is

a fájdalom bizonyos mozdulatok során fokozódik, köhögéskor illetve tüsszentéskor szintén erősebb,

sok esetben a láb érzékenysége csökken,

hosszabb ideig tartó panaszok esetén sorvadhatnak azok az izmok, melyeket az elnyomott ideg működtet.

A legtöbb derékfájás csupán rövid ideig tart, és többnyire magától illetve fájdalomcsillapítók, gyulladásgátlók hatására elmúlik. Ilyenkor elég felkeresni a körzeti orvost, aki ellátja a beteget a szükséges gyógyszerekkel, illetve hasznos tanácsokkal arról, hogyan kell kímélni a gerincet. Sok esetben a derékfájás hátterében lelki panaszok állnak. Ilyenkor a beteg úgy érzi, hogy gerince nyomásra érzékeny, sok esetben égő gerincfájdalmai vannak, ahonnan lüktető nyomások, esetleg égő fájdalom formájában kisugárzik a fejbe, kézbe, lábba.

Ha a fájdalommal együtt vizeletproblémák is jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez az állapot sürgős orvosi ellátást igényel. Ha a derékfájás (amely nem társul vizelet-visszatartási panaszokkal) 10-14 napon belül sem szűnik meg, esetleg még erősebbé válik, szakorvosi kivizsgálás szükséges. Az ideggyógyász a reflexkalapáccsal megállapítja, melyik ideg van „elnyomva”. Szükség lehet ortopédiai kivizsgálásra is, mivel a csípőízület betegségei, csontritkulás, medencetáji betegségek, farokcsont fájdalmai stb. szintén jelentkezhetnek deréktáji fájdalmak formájában. Már az egyszerű röntgen is sokat elárul a fájdalom eredetéről. Kb. 90 %-os valószínűséggel a jó röntgenorvos meg tudja állapítani a fájdalom okát (csigolyatörés, csontkinövések, porckorong-gyulladás, csontritkulás, egyes csigolyák elcsúszása előre illetve hátrafele, gerinctumor, áttétek, stb). Vannak azonban olyan tünetek, panaszok, melyekre nagyon oda kell figyelni, mivel azt jelzik, hogy nem magának a gerincnek a megbetegedéséről (csontkinövések, gerincsérv stb.) van szó, hanem tumor, esetleg valamilyen fertőzés áll a háttérben.

Mit tegyünk, ha fáj a derekunk?

Elsősorban a 7-10 napnál hoszszabb ideig tartó deréktáji fájdalmak esetén keressük fel a körzeti orvost, aki eldönti, hogy milyen szakorvosi kivizsgálásra van szükség. A kivizsgálás után az orvos dönt arról, milyen egyéb vizsgálatok (röntgen, vérképvizsgálat, vérsüllyedés, CT, stb.) szükségesek, milyen gyógyszerekre van szükség. A legtöbb esetben elégségesnek bizonyulnak a nem szteroid gyulladásgátlók, izomlazítók, fájdalomcsillapítók, melyeket különféle kenőcsök alkalmazásával lehet kiegészíteni. A gyógyszerek mellett a betegnek is aktívan részt kell vennie a kezelésben. A kezdeti, nagyon erős fájdalmak esetén javasolt a néhány napos ágynyugalom, mely természetesen nem azt jelenti, hogy a beteg 2-3 párnával a feje alatt egész nap a televíziót bámulja azt várva, mikor kezdenek hatni a gyógyszerek. Ehelyett a kemény ágyon való fekvés javasolt csípőben és térdben kissé behajlított lábbal. Az erős fájdalmak enyhülésével próbáljunk hason is feküdni, kezünkkel megemelve törzsünket. Kezdetben a fájások miatt ez csak rövidebb időre sikerül, de később egyre hosszabb ideig lehetünk ebben a pózban. A lényeg az, hogy ezeket a mozdulatokat naponta többször meg kell ismételni. A fájások enyhültével kerülhet sor a „rehabilitációra”, ahol egyrészt különféle procedúrák (aktív és passzív torna, parafinpakolás, vízsugármasszázs, ultrahang illetve pulzáló mágneses tér alkalmazása, különféle masszírozási módok, elektromos készülékekkel történő ingerlés, stb.) alkalmazásával tovább csökkenthetőek a beteg fájdalmai, másrészt a terapeuta elmagyarázza a betegnek, milyen gyakorlatokat végezzen otthon, hogyan kell kímélni a gerincet. Mivel sok ember nehéz fizikai munkát végez, vagy hosszú órákon keresztül kénytelen ugyanabban a testhelyzetben maradni (pl. számítógép előtt, varrógép mellett, stb.), fontos ismerni a gerinckímélő életmód alapjait.

A gyógyszeres kezelés, gerinckímélő életmód mellett jó hatással lehet a gyógyfürdő is. Sajnos itt is érvényes az, hogy a leggondosabb kezelés sem hoz teljes gyógyulást. Előfordul, hogy a fájások súlyosbodnak, nem múlnak el a hagyományos kezelés hatására sem, esetleg még a láb izmai is sorvadni kezdenek. Ilyenkor felmerül a műtéti kezelés lehetősége is. Egyes eseteket eltekintve (intenzív fájások, vizelet-visszatartási zavarokkal) a műtét a szakirodalom szerint csak a létező kezelési módok hatástalansága esetén ajánlott. A legtöbb ember azonban megtanul együtt élni a gerincproblémáival, melyeket a hagyományos kezeléssel és a gerinckímélő életmóddal viszonylag elviselhetővé tud tenni.

A szerző neurológus

Ajánlások

súlyt soha ne emeljen hajlított derékkal,

emeléskor a súlyt a test mellett kell tartani,

a csípők hajlításával kell előrehajolni, nem pedig derékból,

tegye munkáját olyan könnyűvé, amilyen könynyűvé csak lehetséges,

mozogjon, sportoljon minél többet,

járáskor, üléskor tartsa a gerincét egyenesen.

Nem a gerinc betegségéről van szó, ha:

a beteget már kezelik rákos betegség ellen,

aokáig szed szteroid gyulladásgátlók szedése (kortikoidok),

megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenés,

hőemelkedések, illetve láz,

krónikus gyulladás (pl. krónikus vesegyulladás, krónikus tüdőgyulladás, stb.),

több mint l hónapon át fennálló nagyon erős fájdalom, mely nem reagál a kezelésre,

fekvéskor jelentkező (főleg éjjel) intenzív derékfájdalom,

derékfájás, mely sokkal erősebb álló helyzetben, mint üléskor.