Elmebetegségek, pszichiátriai kórképek

Személyiségzavarról beszélünk, ha az önmagukban egészen „normális”, sok emberre jellemző tulajdonságok olyannyira kiéleződnek, hogy már nem férnek meg a társadalmilag elfogadott magatartási keretek között, és egyoldalúan határozzák meg a személyiség jellegét.

Bizonytalanság. A bizonytalan ember állandóan félénk és gátlásos, hiányzik belőle a határozottság és az önbizalom, s ettől szenved. Gyakran túlérzékeny, sértődékeny és sebezhető.

Az ember egyéniségét elsősorban családi körülményei formálják. Ha valaki olyan légkörben nő fel, amit túlzott gondoskodás jellemez, és gyermekként nem próbálhatja ki, hogy mit tud, előreláthatólag bizonytalan személyiség válik belőle.

Búskomorság (depresszió). A búskomorságra hajlamos emberek állandóan levertek, gátlásosak és borúlátó; feltűnően tartózkodóan viselkednek, csendesek, alig vannak kapcsolataik, az élet szép és jó oldalait úgyszólván nem ismerik (örömtelenség). Aggódnak a jövő miatt, és féltükben különösen megbízhatónak és lelkiismeretesnek igyekeznek mutatkozni mások előtt.

Neurózisok

Neurózis vagy élményreaktív zavar alakulhat ki tartós lelki megterhelés vagy ismételt lelki sérülés esetén. Ha az ember már nem képes a kívülről jövő traumákat belsőleg kiegyensúlyozni, lelki épsége megóvása érdekében alkalmazkodnia kell a körülményekhez. Ily módon mintegy kényszerűségből tartós változások következhetnek be érzelemvilágában és viselkedésében.

Depressziós neurózis (minor depresszió). Idült depressziós kedélyállapot, amelyben az érintett belsőleg üresnek, levertnek érzi magát, teljesítőképessége gyenge, nem érez ösztönzést, reménytelenség és bűntudat tölti el, mindenben kudarcot vall, értelmetlennek látja életét, és véget akar vetni neki. E zavart majdnem mindig kellemetlen testi panaszok is kísérik.

A gyógykezelés jelentősen javít a beteg helyzetén. A legkedvezőbb hatást a különféle terápiás módszerek összekapcsolásával lehet elérni.

Fóbia. A kényszerképzet egyik fajtája, beteges félelem, iszony bizonyos helyzetektől vagy tárgyaktól. Megjelenési formái rendkívül változatosak: az enyhe viszolygástól a rohamszerűen kitörő rémületig terjedhetnek.

A fóbiákat többnyire testi jelenségek kísérik, így például verítékezés, reszketés, szívdobogás vagy fejfájás. A nyomasztó félelemérzés elkerülése végett az érintett érthető módon mindent elkövet, hogy ne jusson ismét félelmet keltő helyzetbe.

A fóbia sajátos formái: tériszony, beteges félelem állattól, vizsgafélelem és szociális fóbia. A népesség 1-2 százaléka szenved különféle fóbiákban, nők többen, mint férfiak.

A fóbiák kezelés nélkül idültté válhatnak. Ha azonban idejében felismerik, és körültekintően kezelik, teljes gyógyulás remélhető.

Hisztéria. Úgyszólván minden testi tünetet kiválthat, ám különösen gyakran érinti az érzékeket és a mozgásképességet. Felléphet például vakság, siketség, beszédzavarok, bőrérzéketlenség, fájdalomérzés, szexuális zavarok, görcsök, bénulás, eszméletvesztési rohamok, szédülés, hányás vagy bódultság.

A kívülállók általában úgy vélik, hogy a beteg „színészkedik”, „megjátssza magát”, a tünetek azonban valódiak, a beteg nem színlel, nem szimuláns.

Pszichózisok

Az endogén pszichózisok olyan lelki betegségek, amelyek „belülről” jönnek. Az okok különböző tényezők összhatásából tevődnek össze: környezeti hatások, fejlődési problémák és az agy anyagcserezavarai.

Cyclothymiáról vagy cyclophreniáról, azaz váltakozó lefolyású elmebántalomról beszélünk akkor, ha a betegség ciklusokban (fázisokban) zajlik. Lehetnek egyfázisúak, mint a depreszszió vagy a mánia, vagy kétfázisúak, mint a mániás-depressziós megbetegedés.

Endogén depresszió (melankólia, szakaszos depresszió). Ez a leggyakrabban előforduló váltakozó lefolyású elmezavar.

A betegek a depresszív szakaszban levertnek, üresnek, reménytelennek érzik magukat, szorongók és kétségbeesettek. Rendszerint reggel érzik magukat legroszszabbul; ősszel és télen a depreszsziósszakaszok sűrűbben jelentkezhetnek.

Endogén mánia. Sok emberrel előfordul, hogy időnként „becsavarodik”, „kiborul”, azaz túl feszült, nem tud uralkodni magán, elragadja az indulat, de ilyen esetekben is mindig tisztában van azzal, hogy nem ez az ő szokásos kedélyállapota.

A mániás ember teljesen egészségesnek és különösen aktívnak érzi magát. A mindennapi élet dolgai a mániás beteg számára teljesen jelentéktelenek és mellékesek. Nagyszabású elképzeléseinek kivitelezéséhez azonban hiányzik belőle az összpontosító képesség.

A mániás szakaszban a betegek kezelése majdnem mindig pszichiátriai intézetben folyik.

A mániás-depressziós megbetegedés. A mániás-depressziós megbetegedésnél a szakaszok általában 1:3 arányban váltakoznak. Egy mániás szakaszt három depressziós szakasz követ. A szakaszok elmúltával a beteg többnyire megint jól érzi magát. A kórismét csak hosszabb idő után lehet egyértelműen felállítani, miután már megállapították a mániás és a depressziós szakaszok váltakozását.

A mániás-depressziós megbetegedés nyilvánvalóan terheltség, mert ha az egyik szülő érintett, a betegség a gyermekeknél 5-10 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezik. A kezelés elsősorban gyógyszeres terápia. A betegnek megelőzés céljából a zavartalan időszakokban is folytatnia kell az antidepresszáns szedését.

Forrás: Család és Egészség

Hisztéria

A hisztéria valóban betegség vagy csupán „női hiszti”?

A hisztéria orvosi neve konverziós neurózis. Klasszikus női betegségnek tartották a századfordulón, amikor egy igazi hölgy ájulással válaszolt egy szexuális jellegű célzásra, vagy így vitte keresztül az akaratát. Ma az efféle viselkedés ritkán fordul elő. A környezeti problémákkal kapcsolatosan újfajta kórképek, másféle szorongások alakulnak ki, melyeket „tömeghisztériának”, „pszichogén járványnak” neveznek. Sokan pszichoszomatikus zavarokkal reagálnak a környezet szennyeződésére. Ide tartoznak pl. az allergiák amelyek akkor is jelentkeznek, amikor nincs jelen a kiváltó ok. Mindazonáltal igazságtalanság a konverziós neurózisban szenvedőket „hisztériásoknak” nevezni, mert valóban betegek.

Mi a hipochondria?

A szervek állapotára és működésére irányuló kóros aggodalom. Ezt a neurózisformát Moliére felejthetetlenül ábrázolta a Képzelt beteg című komédiájában. A hipochondria komoly problémát jelent, mivel pszichoszomatikus betegségbe torkollhat és gyakran valódi megbetegedés is meghúzódhat a háttérben. A negatív vizsgálati eredmények a betegben azt az érzést keltik, hogy az orvosok valamit eltitkolnak előle vagy azt, hogy az állapota olyannyira súlyos, hogy betegségét ki sem tudják mutatni.