Derült égből… agyvérzés?

Egyik ismerősöm me-sélte: „Amikor férjhez mentem, orvos apósom súlyosan megbetegedett. Nem vette komolyan a magas vérnyomást, és agyvérzést kapott, amikor befejezett egy többórás műtétet. Nem tudott beszélni, megbénult. Hosszú kórházi kezelés után hazaadták. Etetni, pelenkázni, mosdatni kellett. Az egész család segített ápolásában, de a legnagyobb teher az anyósom vállán volt. Amikor már nem bírta, az alkohol után nyúlt. Tízévi ágyban fekvés után apósom meghalt, anyósom teljesen összeomlott“.

Sok ilyen és ehhez hasonló eset van. Ez a betegség óriási mértékben beavatkozik a családok mindennapi életébe. Pedig ha jobban odafigyelnénk, észrevehetnénk a szervezet jelzéseit. Valljuk be, hányszor éreztük, hogy zsibbad a láb, a kéz? Legyintünk, hogy ha nem múlik el, majd elmegyünk orvoshoz. Mivel az agyvérzés nem fáj, a figyelmeztető jeleket az ember nem veszi komolyan. Gyakran csak 12 óra múlva vagy még később fordul orvoshoz, ám addigra az agysejtek visszafordíthatatlanul károsodnak. Ez az oka annak, hogy az agyvérzésben szenvedők egyharmada egy éven belül meghal, egyharmadának tartós egészségkárosodása marad, s csak egyharmada gyógyul meg teljesen.

Az infarktus és a rák után az agyvérzés a harmadik leggyakoribb halálok. Szlovákiában évente több száz új esetet diagnosztizálnak, háromnegyed részüknek kezeletlen magas vérnyomásuk van.

Agyvérzéskor az agyállományon belül vérömleny keletkezik, s valamelyik érszakaszból vér jut a szövetek közé. Jellege és súlyossága attól függ, milyen kiterjedt a vérzés, és milyen területet érint. Oka lehet a magas vérnyomás, érelmeszesedés, érfali bántalom, de agyi értágulat repedése is. Szem előtt kell tartani, hogy a magas vérnyomás kezelése sokkal olcsóbb, mint az agyvérzésé.

Az agyi érkatasztrófák közé sorolható még a szélütés, amely az esetek nagy részében úgy keletkezik, hogy egyes agyterületek nem kapnak elég vért. A lassan kifejlődő érelmeszesedési szűkületeken keresztül a vér egyre kevésbé tudja oxigénnel és tápanyagokkal az agyszövetet ellátni. A vérrög a beszűkült ereket könynyebben elzárja. Az érelzáródás mögötti terület már soha nem kap vért.

Az agyi és érrendszeri katasztrófákhoz tartoznak a trombózisok és az agyi embóliák. Trombózis esetén az ér üregében véralvadék képződik, amely megakadályozza benne a vérkeringést. Az agyi embóliák úgy alakulnak ki, hogy a vérrög a képződés helyéről leszakad és a véráram útján az agy irányába vándorol, amely általában az aorta billentyűjéből vagy a nyaki fő verőerek elágazásának környékéről származik. A trombotikus vérrögök a vér fokozott alvadékonyságának következtében alakulnak ki. Azokat, akik már átvészeltek kisebb-nagyobb agyvérzést, az a veszély fenyegeti, hogy ez megismétlődik.

Figyelmeztető jelek

az arc vagy a test egyik fele érzéstelenné válik

átmeneti vakság

átmeneti kéz- vagy lábgyengeség

hirtelen fellépő átmeneti értelmi zavar

hirtelen rosszullét vagy egyensúlyvesztés

hirtelen fellépő erős fejfájás

Mit mond a statisztika

Minden évben legalább ötmillió ember veszíti életét agyvérzésben.

Több, mint 20 millió ember túléli, de súlyos következményekkel.

Öt túlélő közül egy öt éven belül újabb agyvérzést vagy szívinfarktust kap.

Az agyvérzés ugyanúgy fenyegeti a nőket, mint a férfiakat.

Kockázati tényezők

magas vérnyomás

a vér magas cukorszintje

cukorbaj

dohányzás

alkohol

életkor, öröklött hajlam, bizonyos fertőzések, véralvadási zavarok.