Csontbántalmak 1.

A csontjainkat érintő elváltozások és betegségek amellett, hogy gyakran elviselhetetlen fájdalommal kínozzák a beteget, akadályozzák az érintett szerv működését és a mozgást is.

A csontok nagyon fontos feladatot töltenek be szervezetünk működésében. Védelmet jelentő vázat alkotnak a belső szervek számára és nemcsak megtartják testünket, de az ízületek és inak révén összeköttetésben állnak az izmokkal, lehetővé téve a mozgást számunkra.

A lábfej betegségei

A test egész súlyát hordozó, nagy megterhelésnek kitett láb rengeteg panasz forrásává válhat. Elváltozásai gyakran valamely ízületi betegség következményei, különösen vonatkozik ez a térdben, a csípőben és a hát tájékán jelentkező panaszokra.

A veleszületett torzulások (dongaláb, lábujjak rendellenes helyzete stb.) legtöbbször a növekedés folyamán korrigálhatók (pl. lúdtalpbetét, ortopédcipő, műtéti megoldások). Az alsó végtag olyan torzulásai, mint az X-láb (a két térd túl közel esik egymáshoz) és az O-láb (a két térd túlságosan távol esik egymástól) is gyakran a lábfej torzulásainak következménye. Az O-láb nagyon gyakran megfigyelhető a totyogó kisgyerekeken, de 18 hónapos korra általában magától megjavul. Ha fennmarad, érdemes orvoshoz fordulni, mert valószínűleg angolkór vagy a sípcsont torzulásával járó betegség (Blount-betegség) áll a háttérben. Az X-láb még súlyos esetben is általában 9 éves korra javul, ha nem, sebészi beavatkozásra kerülhet sor.

Lúdtalp vagy bokasüllyedés esetén eltűnik a talp természetes hosszanti íve. Ennek ellentéte a túlságosan ívelt lábfej. E torzulások méretre készült lúdtalpbetéttel csökkenthetők vagy teljes mértékben helyrehozhatók.

Csonttörések

A csonttörés általában baleset következménye. Ha csak egy csont törik el és a lágyszövetek, a bőr nem sérül, akkor zárt vagy egyszerű törésről beszélhetünk. Nyílt vagy összetett a törés, ha a törött csont fölött seb keletkezik. Ha a csontszövet folytonossági hiánya teljes, akkor a törés komplett, ellenkező esetben inkomplett. Az inkomplett törések különösen gyakoriak gyermekeknél: csak a csont kérgi része törik el, ezt nevezik „zöldág“-törésnek. Egyszerre több csont sérülését halmozott törésnek nevezzük. Egyszerűbb töréseknél a csont helyreigazítása után elég gipszkötéssel rögzíteni a sérült testrészt. Bonyolultabb esetben (pl. nyílt törés, időskori combnyaktörés stb.) sebészi úton, szögekkel megerősített lemez behelyezésével vagy fémprotézis ideiglenes beültetésével kell segíteni a csontképződést. A rögzítést biztosító gipszkötés ilyenkor is szükséges. A csontok általában 4 hét alatt, súlyos esetekben 2 hónapig forrnak össze, ha a törés egyszerű és szövődménymentes. A törések gyógyulása alatt kontroll radiológiai felvételeket készítenek, így ellenőrzik az újonnan képződő csontszövet minőségét.

Angolkór

Mindkét betegség a D-vitaminhiánnyal van összefüggésben, mely gyerekkorban jellegzetes csontelváltozásokkal járó angolkórt okoz, felnőtteknél pedig a szabályosan kifejlett csontok elváltozásait, különféle torzulásokat és a „meglágyult” csonton kóros – nem baleseti eredetű – törést is.

Az angolkór három hónapos és kétéves kor között alakul ki a nem anyatejjel, hanem felfőzött tehéntejjel táplált csecsemőknél. A betegség a hiányos táplálkozás, a D-vitamin pótlásának elmaradása vagy felszívódási zavara következményeként jelentkezik, és első jele, hogy a kisgyermek nem akar felállni. Lágyult csontocskái nem bírják el a testsúlyát, a felállás fájdalmat okozhat neki. A D-vitaminhiány okozta elváltozás a szervezet összes csontját érinti: a koponyacsontot a fogak szabálytalan növekedésével, a mellüreget a szegycsont kidomborodásával (tyúkmell) és a bordákon a porcok és csontok határának orsó alakú megvastagodásával (rachitiszes „gyöngysor“).

Jellemző a gerincferdülés és a végtagok is torzulnak. A gyermek növekedési időszakának végére nem éri el egy átlagos felnőtt magasságát.

A betegség lefolyása gyermekenként változó, a növekedés során bekövetkezhet a csontelváltozások részleges javulása. A kezelés lényege a szükséges D-vitamin nagy adagban történő bejuttatása a beteg szervezetébe, a kiegyensúlyozott táplálkozás bevezetése és a korrekciós gyógytorna. Napjainkban a megelőzés jellemző, ezért a fejlett ipari országokban csak elvétve fordul elő az angolkór.

Mit nevezünk patológiás törésnek?

Patológiás törésnek nevezzük a csonttörések azon fajtáját, amikor valamilyen daganat – általában rákbetegség – képződik a csontban, amely emiatt meggyengül. A csont ilyenkor jelentéktelen sérülések következtében vagy akár anélkül is eltörhet.