Csavarja el kedvese orrát!

Már megint egy felesleges randevú. Tulajdonképpen minden rendben volt, de a lány biztos abban, hogy a fiú nem fogja többet hívni. Hol ronthatta el? Talán a kémiánál.

Na nem az általános iskolában! Állatias ösztöneinkből ennyi még megmaradt: megérezzük, ha valaki nem illik hozzánk. Legalábbis így fogalmazzuk meg. A valóságban azonban a partner testnedveit, azok illatát érezzük kellemesnek vagy kellemetlennek. Hiába talál valakit szimpatikusnak, ha közben valami nem stimmel az illatokkal. Ezt sajnos nem lehet sem a másiknak elmagyarázni, sem megérteni.

JOBBAN HAT, MINT HINNÉNK

Hogyan érezhetnénk valakinek a szájszagát, bőrének kipárolgását anélkül, hogy a másikat közelebbről ismernénk? Persze megtanultuk elfedni ezeket az „adottságokat”. A szépítőszerek, kozmetikumok csábító illatokkal vesznek körül bennünket. A titokzatos, fűszerek, mint a szegfűszeg és a vanília sokszor romantikus, ártatlan aromákkal keveredik, mint például rózsaolajjal, jázminnal, mimózával és citronellával.

ÉDESANYÁNK ILLATA EGYEDI

De térjünk vissza egy pillanatra a természetes testszagokhoz. Most nem arról van szó, hogy valaki mosdatlan, a lehelete áporodott, vagy zsíros haja okoz kellemetlen érzéseket. Hanem arról, hogy jólápoltsága ellenére nincs kedvünk hozzábújni. Gondoljon csak az édesanyjára! Gyerekként mennyire szerette belefúrni fejét a ruhájába, ugye? Ha hiányzott, megszagolta a fürdőköpenyét, és szeretete jeléül állandóan hozzádörzsölődött.

Mai civilizált világunkban, a szagokat gondosan elkendőzik. Színtelen-szagtalan, uniformizált világunkból hiányoznak az illatok. Az élmények, emlékek gyakran illatokhoz kötődnek: gyerekkori nyaralásaink illata, a gyümölcsöskertek, a friss zöldségek, az eső, a napsütötte mezők illata, az otthon, a frissen mosott ruha, az ebédek ínycsiklandó illatai. Az efféle szaglási ingerek javítják hangulatunkat, fokozzák életkedvünket, Az illatok váltakozása, keveréke nemcsak térbeli tájékozódásunkat segíti, de mindennapi életünk savát, borsát is megadja.

A KAPCSOLATTEREMTÉS ESZKÖZE

A nemi illatok óriási hatása mindenki előtt ismeretes, aki megfigyelte, hogy egy-egy tüzelő szuka több kilométeres körzetből magához vonzza a kan kutyákat. A selyemlepke például négy-öt kilométerről megérzi társát. Sűrűbb közeg, például tengervíz, többnyire még hatásosabbá teszi a szagokat. A lazacot is szaglása vezeti vissza sok ezer mérföldnyi távolságból az óceánból a hegyi patakba, hogy ott rakja le ikráit.

A szaglás elsősorban tehát a kapcsolatteremtés eszköze, de azt már csak kevesen tudják, hogy jelző-üzenetközlő rendszerként is működhet. A fejlettebb állati szervezetek gyakorlatilag életképtelenek lennének, ha a test magasabb szervezettségű vegyi kommunikációs rendszerei nem dolgoznának éjjel-nappal az energiaszükségletek és a cselekvési teljesítmények összehangolásán.

Az arabok világosan érzékelik az emberek szándéka és szaga közötti összefüggést. Az arab házasságközvetítő igen körültekintően igyekszik biztosítani a házasságok sikerét. Alkalmanként még arra is kér engedélyt, hogy megszagolhassa a házasulandó leányt, és ha véleménye szerint „nem szaglik jól“, inkább eláll a közvetítéstől, nem is annyira esztétikai okokból, mint inkább az ingerültség, elégedetlenség figyelmeztető illata miatt.

Az illat ihletet is adhat: Balzacról elterjedt például, hogy csakúgy tudott írni, ha egy rothadt almát szagolgatott…