Az Egyesült Államok utolsó öt elnöke közül négyen balkezesek voltak. Általában minden tizedik ember előnyben részesíti a bal kezét, és ezt földrajzi származásától, kultúrájától függetlenül teszi. Vajon mennyi az igazság abból, amit róluk tartanak? Tényleg tehetségesebbek, kreatívabbak az úgymond szürke átlagnál? Vagy talán éppen fordítva: ügyetlenebbek náluk?
Balkezesség: áldás vagy átok a gyermek számára?
A halhatatlan polgári filozófus, Immanuel Kant a kézről állította, hogy azt voltaképpen külső agyként foghatjuk föl. Az agyi funkciók kutatásának úttörőjeként a Nobel-díjas amerikai Roger W. Sperryt tartják számon. A neurofiziológus rájött, hogy a két agyfélteke egyetlen, közös érzékelő-, tanulási és emlékezési képességgel rendelkezik. Ezek a képességek akkor is megmaradnak, ha a két agyfélteke közti kapcsolat megszakad. Sperry bizonyította továbbá, hogy mindkét agyfélteke (hemiszféra) az idegpályák segítségével a szemközt elhelyezkedő kézzel van kapcsolatban: a bal oldali hemiszféra a jobb kézzel, illetve fordítva. Hogy egy ember melyik kezét fogja előnyben részesíteni, attól függ, hogy az agyféltekék között miként oszlanak meg a szerepek. Ha a jobb hemiszféra dominál, az ember automatikusan a bal kezét használja. Ma már tudományosan bizonyítható, hogy a bal-, illetve a jobbkezesség az ember veleszületett tulajdonsága.
Az adott agyfélteke dominanciája az ember képességeire is hatással van. A bal hemiszféra, amely a jobbkezeseknél dominál, bizonyítottan az analitikus és logikus gondolkodás „székhelye”, és felelős a beszédkészségért is. A jobb agyfélteke viszont elsősorban a komplex és tiszta gondolkodás képességéért, valamint az intuícióért felelős.
Sohasem volt jobb a bal
A balkezesség előnyeiről és hátrányairól hosszasan lehetne elmélkedni. Tény, hogy hiedelem- és gondolatvilágunkban a balkezesség negatív értelmet hordoz, és ez érhető tetten különféle szólásainkban is: a rossz kedélyű embert megkérdezzük, bal lábbal kelt-e föl az ágyból, a szerencsétlenre azt mondjuk, üldözi a balsors, az ügyetlent kétbalkezesnek tituláljuk és így tovább. A francia „gauche” (bal) azt jelenti: ügyetlen, nehézkes, az olasz „mancino” egyenesen hazugot jelöl, az angolszász „left” pedig gyengét, értéktelent jelent. Az indiai brahmanok szerint a balkezesség elválaszthatatlan volt a gátakkal. A zsidó misztikusok szerint az Isten bal keze volt a pusztító kéz. A bibliai Nikodémusz magyarázata arra utal, hogy a Krisztustól jobbra megfeszített tolvaj a menynyekbe jutott, míg a bal oldali lator a pokolra került. Nem így a jobbkezesség, aminek bezzeg pozitív töltése van! A német nyelvben például a „jobb” – „recht” – kifejezés olyan szavakhoz kapcsolódik, mint a jog, az igazság, a dolgok helyes volta (és ugyanez igaz az angol „right”kifejezésre – a szerk.).
A jobb és bal kéz által világszerte előhívott asszociációk az emberiség hajnalán lezajlott csatára engednek következtetni. Talán a nemek harcáról volt szó? Sok mítosz arról regél ugyanis, hogy a jobb mindenkor a férfi-, a bal pedig a női oldal volt.
Tilalmak
Kézfogáskor manapság kizárólag a jobb kezünket nyújtjuk, még a balkezeseknek is így kell tenniük. „Add a jobb (szebb) kezedet!” – tanítjuk gyermekeinket a jobb kéz szinte kizárólagos használatára. A jobb kézre való átnevelés, átszoktatás még néhány éve is elterjedt gyakorlat volt. Ezt gyakran igen drasztikusan hajtották végre: ütötték, bepólyázták a bal kezet, s ha még ez sem segített, némely esetben az orvos begipszelte azt.
Ezek a módszerek ma már szerencsére nem divatosak. Most az erkölcsi nyomás van előtérben. „Megígérted nekem”, hallják gyakran a balkezes gyerekek. Többször édesség az eszköz, amivel a gyereket a jobb kéz használatára lehet ösztökélni.
Dr. Ivo-Kurt Cízek pszichológus a kényszerítésről úgy véli, hogy az komoly lelki sérülésekhez vezethet, amelyet az ember egy életen át magával hurcol. Véleménye szerint az átnevelés vérveszteség nélküli támadás az emberi agy ellen. A balkezeseknél domináns jobb agyfélteke működése az átnevelés miatt lefékeződik, ezzel együtt a bal agyféltekének több feladatot kell elvállalnia, így állandó megterhelésnek van kitéve.
Noha az intelligencia az átállás ellenére is megmarad, az átszoktatott gyermeknek nehezére esik pontosan kifejeznie magát. A túlterhelt gyerkőc megpróbálja elkerülni az összes olyan helyzetet, amelyről már tapasztalatból tudja, hogy „balul” üt ki, és így mindjobban visszahúzódik. „Egy kimagasló képességű gyerek legfeljebb közepes marad, és senki sem tudja, hogy milyen képességek fejlődhettek volna ki nála, ha megmaradt volna balkezesnek” – állítja Cízek.
A lehetséges segítség
Az átállást szinte lehetetlen viszszafordítani, de lelki segítségre van mód. A müncheni tudós, dr. Barbara Sattler szerint nagyon fontos, hogy az átállított emberek fölismerjék: nehézségeikért és lelki problémáikért nem ők a felelősek, hanem a gyermekkorban elszenvedett átállítás. Ezzel növekszik önbecsülésük, illetve képesek elfogadni a tényt, hogy sokkal több rejlik bennük, mint amennyit mutatni tudnak. A müncheni, balkezesek érdekeit védő csoportban találkozhatnak az „igazi” és az átállított balkezesek, hogy elmeséljék tapasztalataikat.
Felszabadult írásviselkedés
Kultúránkban az emberek balról jobb irányba írnak. Ez a balkezesek számára bizonyos problémákat vet föl, ugyanis a leírt szöveget a kéz gyorsan le is törölheti. A bal kéz részére kitűnő lenne az arab írás, mert az jobbról bal felé szalad. Ám a moszlimoknál a bal kéz szintén számkivetett, és csak intim tisztálkodásra használják. A bal kézzel való írás a moszlim világban teljességgel elképzelhetetlen.
Aki bal kézzel ír, annak általában sokkal több fáradságába kerül jó íróeszközt találni. Gyakran fejlődik ki kampóformájú kéztartás, vagy görcsös írás oldalhoz szorított karral. Hogy ezt megelőzzük, az iskolás gyereknél figyelni kell arra, hogy a papír körülbelül 30 fokkal jobbra elfordítva feküdjön.
ĺgy lesz ma könnyebb
A balkezesek a „jobbkezes” világban gyakran küszködnek problémákkal. Csaknem az összes gép és szerkezet – a krumplipucolótól kezdve egészen a kézi körfűrészig – a jobbkezesek számára készültek. A konzervek, szószos kanalak és varrógépek használatakor a balkezesek az egész világon minden bizonnyal kétbalkezesnek érzik magukat.
Valamivel egyszerűbb a dolguk az olyan szerszámokkal, amelyeket bal kézre konstruáltak. Ezeknek jó a fogásuk, jó a forgásuk, akárcsak a dugóhúzónak. Mivel a szószos kanál árka a jobb oldalon van, a balkezeseknek végre nem kell kiforgatniuk a könyöküket, ha a salátát meg akarják öntözni egy kis dresszinggel.
Prominens balkezesek
Az átlagosnál több balkezest találunk a leghíresebb művészek, építészek, sportolók, politikusok és szellemi tudósok között. Bal kezével rajzolt és írt Leonardo da Vinci. Charlie Chaplin számtalan filmjében ördögien játszik bal kézzel a hegedűn. Ehhez speciálisan bal kézre készített hangszert használt. A sportoló Jimmy Connors, Martina Navratilova, Bubi Scholz és Marx Spitz neve magáért beszél. A zseni Albert Einstein a bal keze segítségével új világszemléletet alkotott. Napóleon Bonaparte, II. Erzsébet, Harry Truman, Hans Apel – a politikusok között is sokan vannak, akiknek a bal erős oldaluk volt. Az utolsó öt amerikai elnök közül négyen (Ford, Reagan, Bush és Clinton) balkezesek, és az 1992-es választás gyakorlatilag a „balkezesek dolga” volt.
Balteszt
Vajon hogyan tudják meg a szülők, hogy gyermekük „erős” testrésze a bal vagy a jobb lesz-e?
J. Kramer pszichológus szerint ajánlatos kipróbálni néhány játékos tesztet, mint amilyen ez itt.
a) A gyereket kérjük föl, hogy egy közelben levő, de aránylag súlyos könyvet hozzon el!
b) A gyerek vágjon ki előrerajzolt köröket és négyzeteket!
c) Színes gyöngyöket fűzzön fel egy cérnára!
d) Adjunk játék kalapácsot a kezébe!
e) Figyeljük meg a gyereket, amikor a körömkefét használja.
A dominanciának megfelelően jellemzőek lesznek a mozdulatok.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.