Az izmok működése 1.

Az emberi testet, ezt a roppant bonyolult gépezetet az izomzat mozgatja. A legtöbben csak a mindennapokban használják, mások kemény edzésekkel igyekeznek fejleszteni, erősíteni izmaikat.

Az izmok a test mozgásáért felelős motoros elemek. A mozgás során az izmok összehúzódnak és ellazulnak. Kétféle izomzatot különböztetünk meg, a váz- és a sima izomzatot.

A vázizmok a központi idegrendszer irányítása alatt állnak. Az izmok az ízületek körül eredve és tapadva mozgatják az ízületeket alkotó csontokat. A vázizmok vagy más néven akaratlagos izmok harántcsíkolt izomrostokból állnak, amelyek vörös színűek és tömegesek. Ezek hamar elfáradnak. A harántcsíkozat oka az, hogy az izomrost finom egymás mellett futó fonalakból, filamentumokból áll. Sötétebb és világosabb sávok, csíkok különböztethetők meg a felületükön.

Az izomműködés

A sima vagy más néven zsigeri izmok olyan belső szervek falában találhatók, mint a gyomor, a belek, a húgyhólyag, a méh stb. A sima izmokon nem látszik harántcsíkolat és nem tömegesek. Feladatuk belső szerveink falának akaratunktól független mozgatása.

A szívizomzat sajátos helyet foglal el az izmok sorában, felépítése egyedi, működése az akarattól független.

A bőrt mozgató mimikai izmok a kültakaró alatt húzódnak. Nem túl fejlettek, többnyire a fejen és a nyakon találhatók.

Vázizmok

Ezek az izmok vörös színüket a mioglobintól nyerik. Ez a fehérjetartalmú festék szerkezetében hasonlít a vér hemoglobinjához. Az izmok alakja funkciójuk függvényében változik, általánosságban azonban megkülönböztetünk hosszú és széles izmokat.

A hosszú izmok a végtagokon találhatók. Alakjuk leginkább orsóra emlékeztet. Megduzzadt részüket az izom hasának nevezik. Kötőszövetes képletekben, az inakban végződnek, amelyek ínhüvelyektől védve a csontokhoz tapadnak. Néha egy-egy izomnak több hasa is van, melyek egyetlen nagy ínban végződnek. Ilyen a kétfejű izom vagy bicepsz (karokon és combokon), a háromfejű izom, a tricepsz (karokon és lábszárakon), valamint a négyfejű izom, a musculus quadriceps (combokon). Van olyan izmunk is, amelyik körkörösen helyezkedik el, ennek összehúzódásakor valamelyik testnyílásunk bezárul. Ilyen záróizom a száj, a szem és a végbélnyílás körül található.

Zsigeri izmok

A belső szervek falában találhatók a zsigeri izmok. Lefutásuk iránya lehet hosszanti, körkörös, átlós. A zsigeri izmok záróizmokat is képeznek, melyek egyik-másik üreges szerv működését szabályozzák. Ilyenek a gyomornál, az epevezeték végénél, a patkóbél domborulatának középső harmadában vagy a végbél belső záróizmánál találhatóak. A bélben a sima izmok ritmikus összehúzódása juttatja tovább a béltartalmat.

Az izom szerkezete

A vörös izmok felszínét az izompólya (perimysium) burkolja. Ez osztja az izmot kötegekre. Mindegyik izomrost vékony, 3-12 cm hosszú hengert formáz. A rostok különféle fehérjékből épülnek föl, ezek teszik lehetővé az izmok összehúzódását és elernyedését. A rostoknak több sejtmagja van, ezek tartalmazzák az öröklődési anyagot. Minden egyes rostot külön vérér táplál, és kétféle ideg lát el. Az egyik az összehúzódásokat előidéző mozgatóideg, a másik az érzőideg, amely tájékoztatja a központi idegrendszert az izom állapotáról és összehúzódásának mértékéről. A sima izomrostok különböző hosszúságúak. Mindegyik rostnak csupán egyetlen magja van, és nem látható rajtuk harántcsíkolat. A sima izomrostok beidegzését az akaratunktól független idegrendszer szimpatikus része látja el. Az izmokban található rostok száma már születéskor végleges.

Tudja-e?

Az izmokról

Az emberi test mintegy 650 izommal rendelkezik.

Az izmok a testsúly 35-45 százalékát teszik ki.

Három hónap szükséges izmaink „beolajozásához”, másképpen fogalmazva ennyi ideig tartó lustálkodás vagy mozgáshiány észrevehetően csökkenti az izomműködés hatékonyságát.