Az artéria betegségei 1.

A szívből jövő vérerek – az artériák – minden szívdobbanáskor magas nyomásnak vannak kitéve, ezért érthető, hogy idős korban érrendszeri betegségek alakulnak ki.

Az orvostudomány a szív- és érbetegségek okát több tényezőre vezeti vissza. Ezek a veleszületett rendellenességeken kívül a kockázati tényezők vagy más néven rizikófaktorok. A leggyakoribbak: magas vérnyomás, túl sok zsír a vérben, dohányzás, cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény életmód, családi halmozódás, magas életkor. Minél több kockázati tényező áll fenn valakinél, annál valószínűbb, hogy szív- és érrendszeri betegség alakul ki nála.

Veleszületett érszűkületek

Az aortaszűkületet egy vérér, pontosabban a főverőér veleszületett összeszűkülése okozza. Az aortaszűkületet szívzörejek és a felső végtagokban mérhető magas vérnyomás jelzi. Különböző vesebetegségek, valamint veleszületett rendellenességek a vese artériájának szűkületét okozhatják. Egyoldali szűkület esetén a vérellátásban károsodott vese egy enzimet (renin) választ ki. A vese-rendellenességeket az erek vagy a húgyutak kontrasztanyagos röntgenvizsgálatával (arteriográfia, ill. urográfia)

Endokrin eredetű magas vérnyomás

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a mellékvesék rendellenes működése magas vérnyomást okozzon. Azonban a Cushing-szindróma, amely a mellékvese fokozott működésével jár, a Conn-szindróma, ami a mellékvese fokozott aldoszteron-termelését jelenti, valamint a mellékvese daganata (pheochromocytin) kiválthatja a hipertóniát. Ugyanis az említett betegségek fokozott adrenalin-termeléssel járnak együtt, ami a vérnyomás megemelkedését okozza.

Terhességi magas vérnyomás

A terhesség ideje alatt jelentkező magas vérnyomásnak több fajtája van:

Lappangó magas vérnyomás, melyre a terhesség során derül fény.

Múló, nem visszatérő magas vérnyomás: melyhez víz-, valamint sóvisszatartás is társul. A magzat élete veszélybe kerülhet, de a későbbi terhességeket nem befolyásolja.

Múló, de visszatérő magas vérnyomás, mely könnyen állandósulhat.

Az emelkedett vérnyomás terhességben mind az anya, mind a magzat számára kockázatos. Meg kell próbálni gyógyszer nélkül rendezni a vérnyomásértékeket. Előfordulhat, hogy csak huzamos pihenés – pl. napi többórás fekvés – hatására csökken. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terhesség alatt alacsonyabbak a határértékek, amitől kezdve a hipertóniát kezelni kell. Ha gyógyszeres kezelésre van szükség, olyan szereket kell választani, amelyek nem ártalmasak a magzatra. A valódi magas vérnyomás gyakoribb a magas életszínvonalat biztosító országokban, és szerencsére ritkán fordul elő fiatalok körében.

A kezelésnek, ha lehetséges, az okok felkutatásán kell alapulnia. Ezért nagyon fontos a beteg kóroktanának (etiologia) pontos felállítása.

Különböző életmódbeli és étkezési előírások betartása szükséges: nyugodt életvitel, nátriumszegény étrend, a testsúly szabályozása, a dohányzás beszüntetése. A magasvérnyomás-betegség súlyosságától függően csillapító- vagy nyugtatószereket is alkalmaznak, leggyakrabban valamilyen vízhajtó és nyugtató kombinációját. Amennyiben a beteg állapota szükségessé teszi, Béta-blokkolókat is felírhatnak.

A sószegény táplálkozást minden esetben szükségesnek tartják, de nem kell túlzásba esni.

Arterioszklerózis

Az arterioszklerózis voltaképpen a természetes öregedési folyamat része, amely sokszor semmiféle panaszt nem okoz. Jelentősége valójában a következményei miatt van.

Az egészséges artériák rugalmasak és izomsejtekben gazdagok, képesek alkalmazkodni a különböző nyomásviszonyokhoz, vagyis kitágulnak, összehúzódnak. Magas vérnyomásban, ha a vér koleszterinszintje magas és az artéria fala sérül, zsírnemű anyagok rakódnak le az artéria falára. Ezek a lerakódások – aterómák – erősen tapadnak az érfalhoz és növekednek. Végül más anyagok is lerakódnak, pl. a kalcium. Az érfalak így megkeményednek, beszűkülnek, és akadályozzák a vérkeringést.

Az érelmeszesedés kiváltó okai kevéssé ismertek. Kimutatható azonban, hogy az önpusztító életmód és bizonyos örökletes szervi rendellenességek erőteljesen közrejátszanak a betegség kialakulásában.

Amennyiben a meszesedés az agyi erekben keletkezik, értelmi és memóriazavarokat okoz. Ha a vesét érinti, veseelégtelenség lép fel. Az alsó végtagok ereinek meszesedése a lábak zsibbadásához, sántításhoz vezet. Mindezek a tünetek artériagyulladás, koszorúér-rendellenességek előjelei lehetnek. Fennáll a szívinfarktus veszélye is.