Az anyajegyektől a bőrrákig

Bőrünk veleszületett növedékei (anyajegyek, tűzfoltok stb.) a legtöbbször jóindulatúak, növekedésük magától leáll, és sejtjeik nem szóródnak szét más szervekbe.

A bőrön azonban nem csak ártalmatlan elváltozások jelentkezhetnek, a bőrrák az egyik leggyakoribb rákféleség. Korai stádiumban a bőrrák majdnem minden típusa gyógyítható, ezért fontos bőrünk rendszeres ellenőrzése. Bármilyen elváltozást észlelünk, azonnal forduljunk a bőrgyógyászhoz.

Tűzfolt

Tünetek: A tűzfoltok (naevus flammeus) nagyon változatos, meglepő formájú, lapos, rózsaszín, vörös vagy lilás növedékek a bőrön. Általában születéstől fogva láthatók, de az is előfordulhat, hogy csak néhány hét múlva jelennek meg. A foltok többsége kezelés nélkül örökre megmarad, mások néhány hónapon belül elhalványodhatnak, vagy ötéves korra eltűnnek. A lapos vérérdaganatok (orvosi nyelvben angiomák) szinte minden esetben jóindulatú elváltozások, ártalmatlanok és nem igényelnek kezelést. Anyajegyeknek (naevus) is nevezik őket. A tűzfoltok néha a SturgeWeber-szindróma (szellemi visszamaradáshoz vezető ritka genetikai kórkép) egyik tüneteként jelennek meg.

Érdekességek: A tűzfoltokhoz az idők folyamán számos babona fűződött. Az újszülöttön való megjelenésüket például az anya terhesség alatti kívánságaival, kiszámíthatatlanságával magyarázták.

Kezelés: A tűzfolt általában nem igényel semmilyen kezelést, de ha jelentős kiterjedésű vagy esztétikailag zavaró, lézerrel eltávolítható.

Anyajegyek

Tünetek: A köznyelvben anyajegynek nevezett növedékek („közönséges“ lencse, lentigo benigna vagy senilis) különböző nagyságúak, laposak vagy kissé kiemelkedők, felszínük sima vagy szemölcsszerű, néha szőrszálak is nőhetnek belőlük. Színük a világos barnától a sötét barnáig, a majdnem feketéig igen változatos lehet. Az anyajegyek bőséges mennyiségű melanin festéket tartalmazó sejtek (melanociták) szaporulatából állnak. Általában a gyermek- és serdülőkorban jelennek meg.

Kezelés: A legtöbb anyajegy ártalmatlan, eltávolításuk nem szükséges, kivéve, ha esztétikailag zavaró, vagy olyan helyen található, ahol állandó irritációnak (pl. a melltartó pántja alatt) van kitéve. Előfordulhat azonban, hogy az anyajegy megváltozik: növekedésnek indul, sötétebbé válik, gyulladás, foltos színváltozás, vérzés, kifekélyesedés, viszketés és fájdalom jelentkezik. Ebben az esetben sürgősen keressük fel a bőrgyógyász szakorvost, mert ez a folyamat egy esetleges rosszindulatú elfajulásra utalhat. Különösen oda kell figyelni azoknak, akiknek a bőrén ún. atípusos anyajegyek találhatók. Ezek lapos vagy kiemelkedő sötét növedékek a bőrön, melyek nagyobbak, mint a közönséges anyajegyek (12 mm-él nagyobb átmérőjűek), és nem feltétlenül kerekek. Színük a sárgásbarnától a sötétbarnáig terjedhet, rendszerint rózsaszín alapon. Akinek ilyen anyajegye van, nem árt, ha kerüli a napot, ha mégis a napon tartózkodik, legalább 15-ös erősségű fényvédőt használjon.

Laphámdaganat

Tünetek: A hámszövet borítja testünk felszínét és béleli a belső üregeket. A szövetet alkotó sejtek típusa szerint a hámszövet több formája ismert. A laphámból jó- és rosszindulatú daganat egyaránt kiindulhat. A daganat kialakulhat egy nem teljesen gyógyuló sérülés hegesedése nyomán. Az anyajegyek (főleg a festékes anyajegyek) nagyságának, színének megváltozása is rosszindulatú elfajulásra utalhat. Áttetsző, gyöngyházfényű, lassan növő majd kifekélyesedő csomó jelenléte vagy egy sötét, kemény tapintású, felszínén fekélyes kiemelkedés az ismert jelek, különösen, ha az arc bizonyos területein jelennek meg (pl. alsó ajak, szem környéke stb.)

Okok: Mint minden daganat, a laphámé is fokozott, szabálytalan sejtszaporulat (sejtburjánzás). A bőrdaganatok különböző szövettani típust mutatnak és időben felismerve általában könnyen kezelhetők. A tartós napsugárzás és a röntgensugár elősegíti a kialakulásukat.

Kezelés: A daganatgyanús bőrelváltozások vizsgálata szövettani mintavételt követő mikroszkópos értékelésből áll. Minden rosszindulatú bőrdaganatot mélyen az ép szövetekből, sebészeti kimetszéssel kell eltávolítani. Ha sugárérzékeny szövetről van szó, kezelésként a besugárzás is szóba jöhet, de számolni kell a néha jelentős mellékhatásokkal (sugár-intolerancia). A daganatellenes kezelés megkezdésével soha nem szabad késlekedni.

Melanoma malignum

Tünetek: A melanoma malignum nagyon rosszindulatú, többnyire a bőr speciális sejtjeiből (melanociták), ritkán az agyhártyából vagy a szem érhártyájából kiinduló daganat. A melanoma többnyire az ép, általában a napsugárzásnak kitett bőrön jelentkező új, festékes anyajegyként kezdődik, de az esetek csaknem felében egy más meglévő festékes anyajegyből (naevus pigmentosus) indul ki. A megnövekedett anyajegy megsötétedik vagy tarkává válik, a széle egyenetlen lesz és néha kifekélyesedés indul meg. Színe változó, gyakran kékesfekete. Hasonló elváltozások bőrgyulladás miatt is kialakulhatnak. A többi bőrráktól eltérően a melanoma nagyon gyorsan képez áttéteket a test távoli részeibe.

Okok: Részleteiben nem tisztázottak, de világos bőrű egyénnél a tartós napsugár növeli a melanoma kockázatát, a betegség előfordulása pl. igen gyakori az Ausztráliába áttelepült fehér populációban (az állatvilágban pedig a fehér színű lovaknál). Gyakori idős embereknél, de a melanoma minden életkorban megjelenhet. Tizennégy éves kor alatt többnyire jóindulatú, erre utal a latin elnevezés is: melanoma juvenile benignum, azaz jóindulatú fiatalkori festékes daganat. Akinek atípusos anyajegye van, és két vagy több közeli családtagjának voltak atípusos anyajegyei és melanomája, annak nagy az esélye a melanoma malignum kialakulására.

Kezelés: Jelenleg csak radikális terápia létezik, ami a daganat lehető leghamarabb történő eltávolításából, majd további kiegészítő kezelésből (kemoterápia és radioterápia) áll. Ha a daganat nem képezett áttétet, a gyógyulási arány jó, azonban az áttétet adó melanoma gyógyulási aránya nagyon alacsony, a betegség nagyon gyorsan végzetes kimenetelűvé válhat.