Az allergia régen és napjainkban

Híres történelmi alakok is szenvedtek ebben a betegségben. Az idős Menész, egyiptomi fáraó, amint sétált a Nílus partján, egy „kheb“ a halálát okozta. Ez a halál azonban nem biztos, hogy allergia miatt történt, mert a hieroglifák fordítása alapján ez a „kheb“ egyaránt lehet méh, de egy víziló is. Egyes feltevések szerint III. Richárd célirányosan provokálta tüneteit. Földieper-érzékeny volt, így a gyümölcs csalánkiütést okozott neki, amikor akarta, vagyis amikor evett belőle. Ha hihetünk a szóbeszédnek, a király remekül ismerte panaszainak okát és a kifejlődéshez szükséges időt. A kiütések feltűnése pedig jó ürügyül szolgált arra, hogy valakit boszorkányságért vagy mérgezésért elítéltessen. Az orvosok akkor ugyanis nem ismerték a csalánkiütést és annak okát.

Mi is az allergia?

Ehhez tudnunk kell, hogy az ember egy külső hatásra három féle reakciót mutathat, ami tulajdonképpen a gyulladás mértékétől függ. 1. Normergia, amikor egy külső hatás teljesen normális reakciót vált ki az emberből, ilyen, amikor az egészséges ember szervezetébe kórokozó kerül, ami miatt ellenanyagot termel. Ezt használják ki az oltásoknál is, hiszen régebben a legyengített kórokozót adták be, amely ellen az egészséges ember ellenanyagot termel, és védetté válik a betegséggel szemben anélkül, hogy bármilyen nagyobb betegségen esett volna át. A mostani oltások már nem magát a kórokozót, csak annak fehérjéjét tartalmazzák, melyet egy baktériummal készíttetnek el. 2. Anergia, amikor a szervezet nem reagál a külső hatásra, vagyis nem termel ellenanyagot a bejutott kórokozó ellen. 3. Hiperergia, amikor a beteg túlzott ellenhatást mutat a külső hatásra, és már nem a kórokozó, hanem maga ez az erős ellenhatás lesz a betegség okozója. Bár a köznyelvben ezt a hiperergiás állapotot nevezzük allergiának, tudnunk kell, hogy az allergia tulajdonképpen a normális reakciótól való eltérés, vagyis a nem, illetve a túlzott reagálás is az allergia fogalmába tartozik.

Típusok

Az allergiának a típusait csoportosíthatjuk a célszerv alapján. A tüdőben az allergia nyálkahártya duzzanatot, fokozott váladékképződést és simaizomgörcsöt vált ki, melynek hatására a légutak szűkülnek, és ez asztmát okoz. A légutak szűkülése miatt a csecsemőkori asztma súlyos betegség, hiszen a kisebb keresztmetszetű légutak akár teljesen elzáródhatnak. Azonban ezt ki is lehet nőni, hiszen a fejlődés során a légúti keresztmetszet is nő, ezért a külső allergizáló hatás esetleg később nem is okoz érzékelhető tüneteket. Másik célszerv lehet a bőr, melyen például csalán vagy ekcéma jelenhet meg. Egy felszabaduló aminosav: a hisztamin okozza a viszketést és értágító hatása miatt piros a bőrfelület. A harmadik célszerv a bélrendszer. Allergizáló anyaga például a tehéntej, mert fajidegen fehérjét tartalmaz. Felnőtteknél a gyulladás csak hasmenéssel jár, de a csecsemőkre sokkal komolyabb hatást gyakorol. Ugyanis az emésztőrendszerük még nem működik tökéletesen, ezért képtelen teljesen lebontani a fehérjét, csak kisebb egységekre darabolja, amelyek fel tudnak szívódni a bél nyálkahártyáján, és eljuthatnak a szervezet más helyeire is. Ezért a tüdőben és a bőrön is észlelhetjük az allergia tüneteit.

Abban, hogy valaki allergiás lesz vagy sem, sok tényező játszik közre. Bebizonyosodott, hogy függ az öröklöttségtől is. Azon gyerekek, akiknek egyik szülője allergiás, 30 százaléka, akiknek mindkettő, azok 50 százaléka és akiknek egyik sem, azoknak csak 13 százaléka allergiás. Persze a kialakulásban külső tényezők is részt vesznek, mint például a stressz. Ennek azonban kettős természete van. A stressz egy külső behatás által kiváltott védekező folyamat, melynek első fázisa az adrenalin felszabadulása, amelynek érszűkítő hatása van, vagyis az allergia értágulása ellen dolgozik. A második szakasz is hasznos, mert ekkor a mellékvesekéreg hormonjai mobilizálódnak, amelyek hatékonyak az allergiás gyulladás ellen. Nem véletlenül ezek az alapanyagai az allergiás hatások csökkentésére gyártott gyógyszereknek. Ezért a koplalás például kifejezetten hasznos, ha az ember allergiás, mert az éhezés stresszt vált ki az emberből. Természetesen azonban a hosszú távú stressz allergiát éppúgy kiválthat, mint bármely más betegséget abból adódóan, hogy a szervezet teljesen kimerül. Az allergiások száma egyre inkább nő: tízévenként megkétszereződik a betegek száma. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik az öröklöttség, hiszen akik régen a természetes szelekció miatt belehaltak volna a betegségbe, azokat ma kezelni tudjuk, így elérik a szaporodóképes kort, és semmi akadálya sincs, hogy a hátrányos tulajdonságokat továbbörökítsék. A súlyosabb probléma azonban a másik tényező, hogy a környezetünkben egyre több a mesterséges anyag. Ilyenek a tartósító-édesítőszerek, színezőanyagok és a légszennyeződés is, melyekre az emberek bizonyos része érzékeny. A mai napig tart a küzdelem e betegség ellen. Az allergia végigvonult eddig az emberiség történelmén. Vajon egyszer megszabadulunk-e tőle? Nagy az esélye, hogy igen, hiszen régen még a betegséget sem ismerték fel, most pedig a gyógyszereit kutatják. Ma sokkal könynyebb a dolgunk, hiszen tudjuk mivel állunk szemben, mire kell megoldást találnunk.