A szem betegségei – 5.

Baktériumok, vírusok

Szintén a Chlamydia trachomatis okozza a trachomát (egyiptomi szemgyulladás), mely Európában ma már meglehetősen ritka. Annál elterjedtebb a száraz, forró Földközi-tenger melléki országokban, Afrikában és Ázsiában, főleg a rossz életkörülmények között élő emberek között. A betegség nagyon fertőző, a kórokozó kézről, legyek vagy különböző szennyezett tárgyak (pl. zsebkendő) közvetítésével jut a szembe. A betegség – más néven sarjképződéssel járó kötőhártya-gyulladás – későbbi szakaszában a kötőhártya és a szaruhártya elhegesedik, ami a szempillák befelé fordulásához, látásromláshoz, kezelés nélkül vaksághoz vezet. A szemhéj, a kötőhártya és a szaruhártya elváltozásai a sebészi beavatkozást is szükségessé tehetik.

Szaruhártya-gyulladás

A szaruhártya-gyulladás (keratitisz) heveny szakaszában erős fájdalom, könnyezés, fényérzékenység és a szemhéjak heves összezáródást kiváltó reflextevékenység figyelhető meg, a látás enyhén elmosódhat. A szaruhártya-gyulladás gyakran kötőhártya-gyulladással is társul.

A gyulladásnak különféle okai lehetnek: baktérium- és vírusfertőzés, szemszárazság, sugárzás (napsugárzás, kvarclámpa, hegesztés), égések, háztartási és egyéb vegyi anyagok által kiváltott károsodások, a kontaktlencse túl hosszú ideig tartó viselése, allergia (pl. szemcsepp miatt) és egyes gyógyszerek mellékhatása. Vírusfertőzések esetén a fül mögötti nyirokcsomók megnagyobbodhatnak.

A herpeszvírus vagy gennykeltő baktériumok okozta fertőzés esetén fennáll a szaruhártya kifekélyesedésének a kockázata. A nem megfelelő kezelés a látás elvesztését eredményezheti.

A gyógyulás folyamán számítani lehet arra, hogy a hegesedés többé-kevésbé homályos foltot hagy a szaruhártyán, mely változó mértékű látáscsökkenéssel járhat.

A szaruhártya-gyulladást általában antibiotikummal kezelik, szükség esetén kiegészítve a pupillatágító szemcseppel, szemszárazság esetén pedig műkönnyel.

A szivárványhártya gyulladása

A szem színét meghatározó szivárványhártya gyulladásának (iritisz) tünetei kezdetben csak az egyik szemen jelentkeznek, majd ráterjedhetnek a másikra is. A szaruhártya körül kialakuló vörös gyűrűt és a pupilla beszűkülését a szemgolyó fájdalma és fokozott könnyelválasztás kíséri. A látás gyorsan romlik.

A szivárványhártya-gyulladás lehet krónikus vagy heveny, és változatos klinikai tünetekkel szövődhet, akár másodlagos zöldhályoggal is.

Az esetek zömében a gyulladást a vérben keringő kórokozók idézik elő (pl. a tébécé baktériuma a Koch-bacillus, vagy származhat mandulagyulladásból, begyulladt fogból és az arcüreg gyulladásából, baktériumfertőzés okozta ízületi gyulladásból, vírusfertőzésekből stb.).

A kezelés az elváltozás súlyosságától függ, az atropinos szemcsepptől (a pupilla tágítására szolgál), az antibiotikus szerek alkalmazásán és a kortizon kezelésen át, egészen a sebészeti beavatkozásig terjedhet.

Forrás: Család és Egészség

Már többször nőtt árpa a szemhéjamon. Mi okozza, és hogyan segíthetem elő a gyógyulását?

Az árpa oka a szemhéj peremén vagy az alatta lévő mirigyek Staphylococcus-fertőzése. A legeredményesebb, otthon is elvégezhető kezelés a naponta többször is felhelyezett, 10 perces meleg borogatás. A meleg ugyanis segíti a gennyképződést, így az árpa gyorsabban megnyílik, és tartalma kiürül. Előfordul, hogy a mélyebben található mirigyek fertőződnek, ilyenkor a tünetek (fájdalom, duzzanat) erősebben jelentkeznek, és az árpa nem nyílik meg magától. Ebben az esetben orvoshoz kell fordulni, aki kis bemetszéssel segít a bajon.