A sokarcú reuma

Életében legalább egyszer mindenki átél ízületi fájdalmat. Ám a valódi reuma ennél sokkal súlyosabb. Hogyan alakul ki a reumás ízületi gyulladás, és hogyan kezelhető az ilyen fájdalom?

Vajon igaz-e a régi mondás, amit orvostanhallgatók korábban már az első szemeszterben megtanultak: „Amit nem tudunk megmagyarázni, azt előszeretettel nevezzük reumának.“ Egy biztos: alig van még egy olyan elnevezés az orvostudományban, amely ennyire sokféle megjelenésformát jelöl: a derékzsábától a teniszkönyökön és a fertőzés okozta ízületi gyulladáson keresztül, a köszvénytől egészen a csontanyagcsere-zavarig a mozgásszervek több mint százféle megbetegedését nevezik reumának.

NÉPBETEGSÉG

Csak néhány számadat egy felmérés alapján: az orvos felkeresésének oka tíz százalékban reumás panasz, a reuma az összes felállított diagnózis 20 százalékát teszi ki, az összes kórházi ápolás 40 százalékát és a betegség miatt otthon töltött napok 21 százalékát (ami többszöröse a szív- és koszorúér-betegségek miatt betegállományban töltött napoknak).

Az összes kereső három százalékának kell reuma miatt évente legalább négy hetet munkahelyéről távolma-radnia, és a rokkantnyugdíjazások betegségének oka 34 százalékban valamilyen reumás megbetegedés.

Mindezek a tények már önmagukban is eléggé riasztóak és döbbenetesek. Sokkal kellemetlenebb azonban az a fájdalom, amelyet a reumás betegeknek kell elszenvedniük, különösen, amikor a betegség előrehaladtával a fájdalom és a mozgáskorlátozottság egyre súlyosabbá válik, és mindez elmagányosodáshoz és elszigetelődéshez vezet.

OKOK ÉS MEGJELENÉSI FORMÁK

A reumás betegségeknek éppolyan sokféle oka lehet, mint amennyire sokféle megjelenési formájuk van.

A gyulladásos ízületi betegséget (arthritis, ill. polyarthritis) előidézheti például a szervezet immunrendszerének hibásan irányított működése.

A degeneratív ízületi gyulladás (arthrózis) ezzel szemben az ízületek túlzott elhasználásának következménye, amit még felgyorsítanak a tartáshibák, a túlsúly és a túlzott megterhelés. Az ízületek begyulladnak és terhelésnél fájdalom jelentkezik.

A rossz tartás és a túlzott megterhelés kiválthatja az izmok, az inak és az ínhüvelyek gyulladását is.

És végül vannak parareumatikus megbetegedések (pl. köszvény), amelyek az anyagcserezavarban és/vagy a helytelen táplálkozásban gyökereznek, és az izmok, ízületek gyulladásaként nyilvánulnak meg.

SENKI SEM VÉDETT

A reuma ellen nem léteznek megelőző intézkedések. Múló ízületi gyulladást bárki kaphat, például egy influenzás megbetegedés tüneteként. Krónikus arthritisnél azonban valószínűleg a genetikai tényezők is komoly szerepet játszanak, mivel egyes családokban halmozottan fordul elő.

Korai diagnózis és megfelelő kezelés esetén viszont jelentősen enyhíthetők a betegség tünetei. Nem elég az orvos által felírt gyógyszereket pontosan szedni. A reumás betegek saját maguk is hozzájárulhatnak állapotuk stabilizálásához és a betegség előrehaladásának lassításához.

A térdízületeket érintő panaszok esetén például az első legfontosabb tanács a túlsúly csökkentése. Néhány kiló leadása már határozott javulást eredményezhet. Kerülni kell a térdelést, a térdhajlítást, a guggolást, a gyakori lépcsőzést és az egyenetlen talajon való járást. Sportoláshoz használjunk térdszorítót. A focit és teniszt jobb, ha teljesen kihagyjuk, a biciklizés ezzel szemben jó a térdízületekre. Akut fájdalom és melegségérzés, illetve duzzanat esetén tanácsos hideg borogatást alkalmazni, enyhébb fájdalmaknál hatásos a meleg fürdő, illetve a melegítés.

A csípőízületi panaszok szintén enyhíthetők súlycsökkentéssel. A mozgás jót tesz, a túlzott megterhelés viszont helytelen. Ezért a nagyobb emelkedőkkel teli terepen való túrázást éppúgy kerülni kell, mint a teniszt, a futást és a magas hegyi sífutást. Ajánlott az úszás meleg vízben, és egyáltalán mindenféle meleg fürdő és melegítés.

Vállpanaszoknál lényeges, hogy a fájdalom ellenére is mozgassuk az ízületet, hogy annak mozgékonysága ne korlátozódjon. Akut fájdalmaknál segít egy hűsítő borogatás vagy jeges pakolás, enyhébb fájdalmaknál a meleggel összekötött mozgás, vagyis az úszás és a vízben végzett gimnasztika, amelyet a fájdalom elmúltával tanácsos szárazon folytatni. A teniszt és a labdajátékokat csak óvatosan gyakoroljuk, nehogy túlterheljük magunkat és kiújuljon a fájdalom.

TERÁPIÁK

A legtöbb reumás megbetegedésre rendkívül sokféle fizikai terápia alkalmazható:

hűsítő borogatások

melegen tartó és iszap- vagy más gyógypakolás

gyógyfürdők, gyógynövényes fürdők

elektroterápiák

fénykezelések és masszázsok.

A módszert azonban gondosan kell kiválasztani és az egész kezelés menetébe beilleszteni. Az egyes eljárások semmi esetre sem egyformán jók minden reumás megbetegedésnél, illetve azok minden fázisában, még akkor sem, ha összességében véve céljuk mindig a fájdalom csillapítása, az izomfeszültségek lazítása és a vérkeringés serkentése. Krónikus fájdalom esetén mindenesetre orvosság nélkül nem érhetünk el tartós javulást. És még így is csak akkor számíthatunk hosszú távú eredményre, ha gyógytornával is kiegészítjük. A mozgásterápia épp ezért nélkülözhetetlen része a fürdőkúrának.