A savas eső és a magnézium

Mai táplálkozási szokásaink mellett a magnézium-bevitel általában elégtelen, főleg a terhesség és a szoptatás alatt, amikor az energiaszükséglet kevésbé fokozódik, mint az ásványi elemek szükséglete!

A szervezetbe jutott magnézium 3050 százaléka a vékonybélből szívódik fel. A kiválasztás fő szerve a vese.

SZEREPE AZ EMBERI SZERVEZETBEN

A magnézium:

kb. 300 enzim aktivátora (kinázok, foszfatázok, szintetázok stb.)

különböző proteinek, nukleinsavak és lipidek szintézisében játszik szerepet,

a sejtek energia-anyagcseréjének főszereplője,

a sejtmembrán és a riboszómák stabilizátora (a protein szintézis folyamán)

a neuromusz-kuláris ingerületvezetés szabályozója,

szabadgyökök kialakulásának gátlója és azok eltávolítója.

A savas esők nemcsak az erdőket, hanem a talajt is veszélyeztetik. Szükségessé válik a trágyázás, a trágya azonban gyakran túl kevés magnéziumot tartalmaz. A következmény pedig a magnéziumban szegény talaj. Ezt megszenvedik az állatok és az emberek, hiszen így a táplálék is kevés magnéziumot tartalmaz.

A savanyú talajokon a növények fejlődése csökken, ezáltal csökken a magnéziumtartalmuk, ami a továbbiakban az oldható alumíniumtartalmuk növekedéséhez vezet, a magnézium és a kalcium kimosódását eredményezi, és ez a tápanyagok felvételét tovább akadályozza.

MENNYI MAGNÉZIUMRA VAN SZÜKSÉGÜNK?

Az új RDA (Recom-mended dietary allowances, 1997, National Academy of Science, USA) ajánlásokban a napi magnéziumbevitelt felnőttek esetén nőknél 320 g-ra, férfiaknál 420 mg-ra emelték.

A magnézium esetében jelentős veszteségek történhetnek a táplálék elkészítése során. ĺgy például a burgonya főzésénél a magnézium mintegy 50 százaléka kioldódhat a főzővízbe. A ténylegesen felvett magnéziummenynyiség tehát lényegesen az ajánlott bevitel alatt van.

Az élelmiszerek magnéziumtartalma nagyságrendekkel különbözhet egymástól. Például 100 g napraforgómag 420 mg magnéziumot tartalmaz, ezért a napraforgómagos kenyeret tartalmazó reggeli megfelelő utánpótlást nyújthat.

A szerves magnéziumvegyületek leggyakoribb forrásai:

a friss, nyers zöldségek és gyümölcsök többsége,

a diófélék és a magvak bizonyos fajtái,

gabona (teljes kiőrlésű).

Sajnos az, hogy friss, nyers zöldség és gyümölcs megfelelő időben, megfelelő minőségben és mennyiségben kerüljön az asztalra, a mai felgyorsult, agyonkemizált, környezetszennyezett, krónikus negatív stresszel teli világban nemcsak jelentős anyagi terhet jelent, hanem nagy idő- és energiaráfordítást is igényel.

NAPI RITMUS

A magnézium szérumkoncentráció napi ritmuson alapul, így reggelente különösen alacsony értékek állapíthatók meg. Ezért az éjszakánként fellépő lábikragörcsöknél a magnézium esti bevétele ajánlott.

Ideális esetben a magnézium szérumértéke 0,8 és 1,0 mmol/l között van. 0,8 mmol/l alatti szérumérték esetén a hiányt kötelezően pótolni kell. A magnézium adását minden esetben hosszabb ideig (minimálisan 6 hétig) kell folytatni.

A magnézium a fennálló hiánytól függetlenül farmakológiailag is hatásos, ha a szérumkoncentráció egyértelműen 0,8 mmol/l fölé emelhető. Ez magas dózisban, szájon át alkalmazott magnéziumkészítmények révén érhető el, amely egyszeri adagjának legalább 300 mg a magnéziumértéke.

1 mmol/l fölé csak parenterálisan (infúzió, injekció) emelhető a magnéziumkoncentráció.

Magnéziumhiány előfordulhat normál szérumkoncentráció esetén is, mégpedig akkor, amikor pontosan az aktivizálás révén a csontokból vagy a sejtekből magnézium adódik le, és ezzel az alacsony szérumszint megemelkedik.

Egy alkalommal elvégzett szérummérés sajnos nem árul el túl sokat, vagyis a vizsgálatot többször meg kell ismételni.

A magnéziumhiány-tünetek következményei

Neurovaszkuláris változások:

ingerlékenység, idegesség,

migrén,

zajérzékenység,

szédülés,

koncentrációképesség csökkenése,

feledékenység,

pánikreakció stb.

Neuromuszkuláris változások:

izomremegés,

izomgyengeség,

izomgörcsök,

járászavarok stb.

Kardiovaszkuláris változások:

érelmeszesedés,

szívinfarktus kockázatának fokozódása,

szívritmuszavarok,

magas vérnyomás stb.

Szülészeti és nőgyógyászati változások:

lábgörcsök,

terhességi hányinger, hányás,

fenyegető vetélés,

koraszülések,

intrauterin retardáció,

Gyermekgyógyászati változások:

pl. hypermotilitás,

latens tetánia,

alvászavarok,

koncentrációképesség zavarai,

fokozott ingerlékenység stb.

Urológiai változások:

pl. Vesekövesség

A gyomor- és béltraktus változásai: pl. bélgörcsök, spasztikus obstipáció stb.