Napjainkban sokak „rettegett ellensége” a mérleg, hisz használatával szembesülünk testtömegünkkel. Sokakat fogyókúrára sarkall, ha többet mutat, mint amennyit szeretnénk. De jó-e, ha mérlegünk rabjává válunk, és naponta, rutinszerűen mérjük súlyunkat? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkozott az a munkacsoport, amely 2516 kamasz táplálkozási szokásait vizsgálta egy 5 éves projekt keretében.
A mérleg is hizlal?
A kapott eredmények alapján annyit mindenképp érdemes megjegyeznünk, hogy kamasz lányok esetében az elhízás megelőzésének nem a gyakori testtömeg-mérés a legjobb módszere, hanem a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás.
Ha súlyunkkal elégedetlenek vagyunk, legtöbbünknek azonnal az jut eszébe, hogy fogyókúrázni kellene. Vajon biztosan fogyáshoz vezet kamaszkorban a fogyókúra? Öt évet vizsgálva azoknál a fiatal lányoknál és fiúknál, akik a kezdetekben fogyókúráztak, nagyobb valószínűséggel alakultak ki étkezési zavarok, emellett csökkent a reggelizési kedvük. A fiúknál öt év múlva a fizikai aktivitás is hanyatlott azokhoz a kortársaikhoz képest, akik nem fogyókúráztak. Ezek a tényezők összefüggésben álltak a testtömeg-indexük növekedésével.
Természetesen a tudatos fogyókúra nem vezet testtömeg-gyarapodáshoz, de ha a kamaszban a rossz szokások rögzülnek, viselkedésmintává válnak, hosszútávon nem kívánatos testtömeg-kontrollt, hízást okozhat.
Egy amerikai középiskolás lányokat vizsgáló tanulmány azt állapította meg, hogy ebben a korban a fogyókúra nem feltétlenül okoz BMI (testtömeg-index) növekedést. Az eredményeket megvizsgálva azonban megjegyezte, hogy fiatal lányoknál a súlyvesztésnek nem a fogyókúra a leghelyesebb módszere, a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni. Ha túlsúly áll fenn, abban az esetben is a lassú, heti 0,5 – 1 kg-os fogyás a cél, elérésére pedig a kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres testmozgást javasoljuk.
Szinte nem is létezik olyan ember, aki a testével maradéktalanul elégedett lenne, és egyre többen vannak azok is, akiknek valóban életmódbeli és táplálkozási szokásaik megváltoztatására lenne szükségük ahhoz, hogy elégedettebben nézhessenek a tükörbe.
Még nagyobb a nyomás a serdülőkön, akiknek a hírességek talmi csillogásából úgy tűnhet, hogy csak a soványak érvényesülhetnek.
De vajon ez az elégedetlenség mire sarkallja a fogyókúrázókat? Talán egészségesebben fogunk táplálkozni, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk és többet mozgunk? A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos nem.
A Minnesotai Egyetem Epidemiológiai és Népegészségügyi Osztálya 5 éven keresztül vizsgált 2516 serdülőt abból a célból, hogy kiderítse, vajon összefügg-e a testükkel való elégedettségük mértéke azzal, hogy milyen táplálkozási és életmódbeli szokásokat követnek.
Az eredményeik azt mutatják, hogy minél magasabb fokú a tinédzser elégedetlensége a testével, annál valószínűbb, hogy egészségtelen vagy káros fogyókúrákat követ, emellett gyakran túl sokat fal és nem mozog eleget. Úgy tűnik, hogy a testünkkel való elégedetlenség sem sarkall minket az egészségesebb, aktív életmódra. Gyakran bedőlünk mindenféle csodadiétának, és már régen nem akarunk hosszú távra tervezve lefogyni, hanem inkább gyötörjük magunkat éhezéssel, káposztalevessel, tojással, nem eszünk együtt fehérjét szénhidráttal, és hasonló tudománytalan étrendeket követünk a minél gyorsabb és látványosabb eredmény érdekében.
Pedig nem kellene, hogy ez így legyen. Dietetikus szakember segítségével elérhető lassú és tartós fogyás. Gyakran csak apróbb változtatásokat kell az élelmiszer kiválasztásában és elkészítésében bevetni, amely könnyen elsajátítható, és minél fiatalabb korban elkezdjük, annál könnyebb lesz megvalósítani. A táplálkozáson kívül ne felejtkezzünk el a fogyókúra sikerének másik főszereplőjéről, a rendszeres fizikai aktivitásról sem, amelyet sohasem késő elkezdeni.
Ki ne örülne, ha ismerőse ajánlana egy fogyókúrát, amellyel két hét alatt 5–10 kilót tudna fogyni. Mivel nem vagyunk szakemberek, nem tudhatjuk, hogy ez legfeljebb 5 kg-ot jelenthet, aminek nagy része csak vízveszteség. Ez pár nap alatt vissza is jön, nem beszélve a szervezetünkben okozott kárról (egyoldalú táplálkozás, tápanyag- és vitaminhiány stb.).
Sokszor hallhatjuk, hogy milyen veszélyes a jojó-diéta, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem egy diétafajta, hanem a rossz fogyókúrával elért időleges állapot és a visszahízás közötti időszak váltakozásnak az elnevezése. Nagyon fontos lenne, hogy bármilyen kísértést is érzünk, hogy egy csodafogyókúrával gyorsan lefogyjunk, mégse kezdjünk bele, mert valóban nagy a tétje: AZ EGÉSZSÉGÜNK, amelynek megőrzésében, visszanyerésében csak a szakember segíthet. A rendszeres fizikai aktivitásra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk, hiszen az elhízás egyik fő oka a mozgásszegény életmód.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.