A helyes arány: 55-15-30 százalék

Ezek a leghamarabb mobilizálható energiaforrások, amelyeket szervezetünk fizikai igénybevétel esetén hasznosítani tud. Számos olyan élelmiszert, ételt fogyasztunk, amelyek nagy arányban tartalmaznak szénhidrátot. Ilyen például a kenyér, rizs, tészta, gabonatermékek, burgonya, sütemények, édességek, tejfélék, tejes italok, zöldség, gyümölcs. Természetesen ezekben a termékekben ugyanúgy jelen van a fehérje és a zsír is, csak kisebb arányban, mint a szénhidrát. Emiatt nevezhetőek a fent említett élelmiszerek, ételek a fő szénhidrátforrásoknak.

A kiegyensúlyozott táplálkozásban a szervezet működéséhez szükséges valamennyi tápanyag megtalálható, vagyis jelen vannak az energiát adó tápanyagok, a vitaminok és az ásványi anyagok.

Az egyszerű szénhidrátokat a szervezet könnyen hasznosítja. Ezek a bélnyálkahártyán át azonnal felszívódnak, majd bejutnak a véráramba. Az összetett szénhidrátok felszívódása nem ilyen egyszerű, mert először emészthető állapotba kell kerülniük. Emésztésük a nyálban, a bélnedvben és a hasnyálmirigy emésztőnedveiben található enzimek hatására történik.

A cukor már a szájban feloldódik, a gyomorban lévő sósav hatására pedig glükózra (szőlőcukor) és fruktózra (gyümölcscukor) bomlik, majd a bélfalon felszívódik, és innen a véráramba jut. A glükóz a vér állandó összetevője. A hasnyálmirigyben termelődő hormon, az inzulin biztosítja azt az optimális vércukorszintet, amely szükséges a sejtek normális működéséhez. A sejtek a vérbe jutott szőlőcukrot elégetik, s közben energia szabadul fel.

Az agy számára nélkülözhetetlen

A vérbe került glukóz széndioxiddá ég el a belélegzett levegő oxigénjével, miközben energia szabadul fel. A testben végbemenő kémiai folyamatokhoz, a testmozgáshoz, a hőkisugárzáshoz szükséges energiát az így keletkezett energia adja. A fel nem használt glükóz glikogén formájában raktározódik a májban (14%), illetve az izomsejtekben (79%). Testmozgáskor az izmok számára szükséges glükóz úgy keletkezik, hogy a raktározott glikogén lebomlik, és az izmokba áramlik. Az agy számára nélkülözhetetlen, szinte egyedüli energiaforrás a glükóz, amelynek jelentős szerepe van az emlékezési és a tanulási folyamatok fenntartásában, illetve javításában. A glikogén vagy a glükóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben nincs elegendő mennyiség, jelentősen csökken az állóképesség és a fizikai teljesítőképesség. Számos kutatás igazolja, hogy a sportolók szénhidrátbevitele és fizikai teljesítménye között szoros összefüggés van. Versenyek során, fizikai megterheléseknél alapvető fontosságú a glikogénraktárak feltöltése, majd pótlása. A szénhidrát raktárak a fizikai igénybevétel során gyorsan kimerülnek, így hosszú ideig tartó sportolás esetén a szénhidrát pótlása alapvető fontosságú. Egy egészséges felnőtt étrendjében a szénhidrátok az összenergia kb. 55%-át adják, míg intenzív edzést végző sportolók esetében ez az arány magasabb.

A kutatások bizonyították, hogy azok a sportolók, akik edzés során az étrendjüket szénhidráttal egészítették ki, teljesítményüket 23-26 %-kal növelték. A kontroll csoport azon tagjai, akik megnövelt energiaértékű, vegyes étrendet kaptak, csak 3%-os teljesítménynövelést értek el.

Csak a glükózt

Vannak a szervezetben olyan sejtek, amelyek energiaforrásul csak a glükózt képesek felhasználni. Ezek közé sorolhatók:

központi idegrendszer sejtjei,

vörösvérsejtek,

egyes fehérvérsejtek,

csontvelő sejtjei,

a vese kéregállományának sejtjei,

seb, sérülés környéki, gyorsan szaporodó fibroblasztok.

Modern irányelvek

A táplálkozástudományban a legújabb ajánlások már nem arról szólnak, hogy vannak jó és rossz ételek. A szakemberek ma már határozottan állítják, hogy az összes étel, amit fogyasztunk, végül is beleillik egy egészséges életformába, tehát semmilyen ételt nem kell száműzni az étrendből, hanem arra kell figyelni, hogy milyen mennyiségben és minőségben fogyasztjuk. Nem jó és rossz ételről, hanem jól és rosszul összeállított étrendről érdemes inkább beszélni.

Minden táplálkozástudományi ajánlás azt is hangsúlyozza, hogy egészségünk megőrzéséhez, az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához a helyes táplálkozás mellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás.

A 80-as évek közepén a helyes táplálkozással kapcsolatos ajánlásokban még a szénhidrát- és a cukorfogyasztás erőteljes visszaszorítása szerepelt. Az utóbbi néhány évben ezek az ajánlások rendkívül sokat változtak. Ez annak köszönhető, hogy a táplálkozástudomány területén a 90-es években sokkal átfogóbb, szélesebb körű vizsgálatok történtek, mint korábban. A XXI. századi ajánlások szerint az egészséges táplálkozásban nem kell mellőznünk, vagy drasztikus módon csökkentenünk egyik élelmiszert, ételt sem, mert bizonyos tápanyagok megvonása hosszú távon éppúgy egészségkárosodáshoz vezet, mint a túlzott bevitel.

Az egészséges életmódot folytató, rendszeres testmozgást végző emberek helyesen összeállított étrendjében tehát minden élelmiszer helyet kaphat, természetesen a megfelelő mennyiségben. Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásban az egész napi energiamennyiség 55%-át szénhidrátokból kell fedezni, míg a fehérjék az energia 15%-át, a zsírok pedig 30%-át adják.

A szerző dietetikus