A füst nem ismer határokat

Az öreg kontinensen mintegy félezer éve izzott fel először a dohány parazsa, a dohány élvezetével az Újvilág leigázott bennszülöttei ismertették meg az európai hódítókat, akik az aranyon és a nemi betegségeken kívül némi dohányt is magukkal hurcoltak hazájukba. A szokás rohamosan elterjedt, a füstöt azóta szívja boldog-boldogtalan, világszerte óriási tömegek füstölögnek, önmaguknak és környezetüknek is ártva ezzel. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) becslése szerint megközelítőleg 1,1 milliárd Föld-lakó dohányzik.

Dušan Salát tüdőgyógyász szerint a nem dohányzók védelmében az eddiginél sokkal hatékonyabban kellene fellépnie a törvényhozásnak. A dohányellenes lobbi egyelőre nem elég erős. A füstös bárok, szórakozóhelyek felosztása dohányzó és nemdohányzó részre önmagában semmit nem jelent, véli a szakember, a füst ugyanis nem ismer képzeletben meghúzott határokat. „Ez olyan, mintha az úszómedence egyik sarkában megengednék a fürdőzőknek, hogy elvégezhetik kis szükségüket. Kíváncsi lennék, mennyire tekintenénk ezt normálisnak, tűrnénk-e szó nélkül. Nos, a dohányzó és nemdohányzó részlegek elkülönítésével ugyanez a helyzet, mégsem szúrja az átlagember szemét” – tette hozzá Salát.

Peter Michalka rákkutató szerint azon országokban, ahol évtizedek óta elterjedt a dohányzás, a tüdőrák okozta halálozás 90–95, az összes rák okozta halál 30–35 (a férfiak esetében 40–45%), az idült légúti betegségek okozta halálozás 80–85, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás 20–25 százalékkal a dohányzással hozható összefüggésbe.

A dohányosok gyermekeinek sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy asztmásak legyenek, felső légúti fertőzéseik legyenek, sebészeti beavatkozáson essenek át, vagy eltávolítsák a manduláikat. Arra is sokkal hajlamosabbak, hogy tizenévesen dohányozni kezdjenek. Jobban fenyegeti őket a szívbetegség és a rák. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6–10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11–20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többét.

A szakértők szerint a fiatalokat alapvetően három tényező csábítja a dohányzásra: a barátok, a lázadás és a reklám. A dohányzás kezdetben jelképes lázadást jelent, amellyel a gyermek érettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik így szeretnének felnőttnek látszani, vagy hajlandóságot éreznek a lázadásra, maguknak is gyakran dohányzó szüleik, testvéreik és barátaik vannak, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozó gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó.

JÓ TUDNI

A dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdő-, a gége-, a szájüreg-, a nyelőcső- és a hólyagrák kialakulásának kockázati tényezője.

A dohányzók között gyakoriak az idült légúti betegségek.

A dohányzók között gyakori a fekélybetegség.

A dohányos cukorbetegnél gyakoribbak a szövődmények.

A dohányzásnak szerepe van a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbodásában.

A dohányzás gyengíti az immunrendszert.

A dohányzás kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra.

A dohányzók több gyógyszert fogyasztanak, mint a nemdohányzók, mert a dohányzó betegeknél az egyes gyógyszerek anyagcseréje a szervezetben gyorsabb és a fokozott átalakulás következményeként hatékonyságuk mérsékeltebb, mint a nemdohányzók esetében.

A dohányzás oki tényezőként szerepel az ínygyulladás és a fogágybetegség létrejöttében.

Az erős dohányzás az időskori vakság egyik okozója.

A dohányzás a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető.

A dohányzás csökkenti a szervezet C-, B1- és B6-vitamintartalmát

A dohányfüstös környezet a nemdohányzók egészségét is veszélyezteti (-cz-e, o)